Századok – 2016
2016 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Kurucz György: Adminisztráció, gazdálkodás, adósságkezelés. Gróf Festetics László pénzügyi helyzete az apai örökség átvételétől a zárgondnokság időszakáig (1820-1830)
550 KURUCZ GYÖRGY Ugyanakkor a Directio teljes önállósága figyelhető meg a Mária Terézia-féle úrbéri rendeletnek megfelelő legelőmegosztásról, illetve a szezonális tilalmakról hozott rendelkezések ügyében. A Palleta György inspektor által jegyzett, 1822. február végén kelt directionális körlevél szerint például elrendelték, hogy a „rétek Josef naptul fogva mind az urasági, mind más marháktól letiltatnak”, továbbá a Keszthely környéki rétek esetében idegenek nem használhatják a legelőket és kaszálókat, s az „uraságé körül is tsak a Városi marha nem máskor, mint tsupán őszei [sic] a sarju kaszálás után déli etetésre eresztessenek oda”.56 Ugyanígy a gróf közvetlen beavatkozása nélkül döntött a Directio az erdők haszonvételének ügyében, az épület- és tűzifa-kitermelés mértékéről, helyszínéről, továbbá a munkaerő-felhasználás mértékéről és jellegéről.57 Az ágazatonként meghatározott standard adatgyűjtési gyakorlat, illetve hatékony adminisztrációs rendszer alkalmazása figyelhető meg az egyes uradalmak erdeinek gondozása, a faigények, az elvégzett vagy ütemezett munkák nyilvántartása céljából rendszeresen összeállított „Gehorsamster Forstamtsbericht” táblázatos kimutatásaiban, melyeket korszakunkban Tomka Ferenc (?-?) főerdész készített el az uradalmi erdészek vagy fővadászok jelentései alapján.58 Meg kell jegyeznünk, hogy az uradalmi erdészetek intézkedései és adminisztrációs gyakorlata szintén a készpénzbevételek fokozását célzó törekvésekre vall, amint ez az egyes tárgyévekben elkövetett vétségek, lopások, károkozások készpénzben meghatározott büntetési tételeinek táblázatos nyilvántartásaiban is tükröződik.59 Mindamellett az úrbéres lakosság erdőhasználati jogosultsága, a különböző károk, illetve a kitermelt fa értékesítésének késedelme miatt volt példa arra is, hogy egy adott uradalom erdészetének esetében bevételi és kiadási összegeinek különbsége nem eredményezett semmilyen tiszta jövedelmet. Az 1824. év kimutatásai szerint a balatonszentgyörgyi uradalom erdészete 7538 vft bevételhez képest 7917 vft kiadást könyvelt el, vagyis 379 vft deficitet. Összehasonlításképpen említsük meg, hogy a keszthelyi uradalom erdészete ugyanebben az évben 31 474 vft bevétel mellett 17 478 vft kiadást regisztrált, vagyis 13 996 vft tiszta jövedelem származott a Keszthely környéki erdőkből, zésre, s így közvetett módon a birtokgazdálkodásra hatást gyakorló korabeli angol agrárgazdasági, termesztéstechnikai, állattenyésztési stb. szakkönyvekhez: Kurucz György. Az „új mezőgazdaság” irodalma az egykori Festetics-könyvtár anyagában. Magyar Könyvszemle 106. (1990: 1-2. sz.) 32^14. 56 MNL OL Festetics Lt Központi Birtokigazgatás és Gazdálkodás. Jószágkormányzói Rendeletek 1819-1827 P 274 25. k. No. II 38/212. 57 MNL OL Festetics Lt Directorátusi Ügyiratok 1822 P 279 129. d. T. II. (nincs folio vagy numerus). 58 Uo. Matthias Krug (?-?) vasvári vagy Czékus Dániel (?-?) ollári fővadász a következő kérdések alapján készítette el 1822. január havi jelentését: „Wo, wann und welche Waldungen sind in diesem Monat bereiset worden? Ob die subalterne Waldhüttern wisitirt wurden? Was für Unterschleife Waldschaden oder andere Miäbräuche hat der selbe in Forst und Jagdwesenwahrgenommen? Was ist in der Pflege-Kultur und Holzungen geschehen? Was ist in der Holz und Übrigen Waldnutzungen in diesem Monat geschehen?” 59 Uo. 1822. július 7-én kelt Tomka Ferenc összesített jelentése a szentmiklósi, csurgói, berzencei, turhiscsei, Csáktornyái, sági, vasvári, keszthelyi, ollári, keresztúri és szalkszentmártoni uradalmi erdészek jelentései alapján. A jelentések kitértek a károkra (pl. lopások), ezek készpénzben számított értékére, illetve az egyes ügyeknek illetékességből történő nyomozati áttételére az uradalmi fiskálátus számára.
