Századok – 2016
2016 / 2. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Mesterházy Károly: Die Archeologie der frühen Ungarn. Chronologie, Technologie und Methodik
történt 955 táján, hanem már jóval korábban kezdődő folyamat és több évtized szervező munkájának eredménye volt. A harmadik kardokkal foglalkozó tanulmány szerzője Valeri Yotov (219-226.) A kunágotai, pénzzel keltezett honfoglaló sírban lelt bizánci kard nyomán határoz meg néhány kardot, amelyeket eddig más korra kelteztek (Pliszka, Darb Zubayah, Kherszon környéke). A kötet negyedik egysége a tárgyak készítési technikájával, a technológiával foglalkozik. Itt a sort Bollók Adám tanulmánya nyitja (229-240.) A dolgozat témáját új könyvében részletesen kifejtve, magyarul is olvashatjuk (Ornamentika a 10. századi Kárpát-medencében. Bp. 2015. 6. fejezet). Jelen előadásának indítéka az a feltételezés volt, hogy bizonyos technikák alkalmazása időrendi besorolásra is alkalmas lehet, akár az avaroknál, akik műveltségük korai szakaszában préseléssel állították elő az öwereteket, később, egy átmeneti kor után kizárólag öntést alkalmaztak. Ezért a magyar anyagban is első sorban a préselés, az öntés és a kovácsolás technikáit vizsgálja. A magyar régészeti szakirodalomban Dienes István vetette fel azt az ötletet, hogy a honfoglaló sírok gazdagsága a kalandozások során szerzett zsákmány és a befolyt adók nemesfémének beolvasztásán alapult (Dienes I. A honfoglalás kora. MRT - Minerva. Bp. 1970. 8.) Ennek a bizonyítatlan, de valószínű feltevésnek próbáltak meg néhány magyar múzeum kutatói utánajárni. A mainzi Römisch-Germanisches Zentralmuseum archeometriai laboratóriumában mikroröntgenfluoreszcens (mikro-RFA) vizsgálatot végeztek 51 magyarországi, főleg karosi, és 29 zempléni öv- és szíjdíszítésen. A vizsgálathoz később csatlakozott a szegedi múzeum is 27 tárggyal, melyek között, ugyanúgy, mint az előző szériában, itt is voltak pénzek. A vizsgálatokat Susanne Greif tette közzé két részletben. A szegedi széria vizsgálati eredményei magyarul olvashatók (Móra Ferenc Múz.Évk. Studia Arch. 12. 2011. 481-91), a karosi és zempléni széria jelen kötetben került közlésre (241-260.) Mivel a magyar széria túlságosan kicsi volt más európai szériákhoz képest, ezért az eredmények nehezen általánosíthatók. Ezért az eredeti kérdésre általános igen válasz nem adható, de több tárgy esetében nagyon valószínű, hogy a készítésükre felhasznált nyersanyagot pénzek beolvasztásából nyerték. Hasonló eredményre jutott Natasa V Jeniszova a Szmolenszk melletti Gnyozdovó ezüst ékszereinek vizsgálatánál (261-176.). Ott az ezüstötvözet magas bizmut tartalma utalt arra, hogy a viking és szláv ékszerek anyaga az arab dirhem volt. A bulgáriai vizsgálatokról Mariela Inkova számolt be (277-293.). A Dunához közeli Krivinában falu-ásatáson, tehát településen találtak öv díszítésére szolgáló bronz vereteket. A lelet különössége az, hogy tökéletes hasonmása Magyarországon, Szentes határában került elő. Kár hogy a szerzők nem egyeztettek a vizsgálatra kijelölt tárgyakról, így a szintén bronznak látszó szentesi veretek anyagösszetétele nem vethető össze a bulgáriai öweretekkel. N. Profantová második, kisebb tanulmánya (295-307.) egy észak-csehországi lelőhelyről, Dobruskáról származó kengyelről szól, amely formailag és berakásos díszítését tekintve is közel áll a honfoglalás kori magyar kengyelekhez. Az aprólékos összehasonlítások és elemzés során azonban a lengyel leletekkel való rokonság vált meggyőzővé, amit megerősítettek a mikro-röntgenfluoreszcens, az elektronmikroszkópos és kémiai vizsgálatok is. A történeti adatokkal összhangban megállapítja, hogy a helyi elit a szomszédos elitekhez hasonlóan volt felszerelve és felfegyverezve, ennek tanúbizonyságai a rokon küllemű kengyelek. A fele részben magyar, fele részben külföldi szerző 15 tanulmányát tartalmazó kötet a honfoglalás kor emlékeinek több szempontú kutatását igyekezett bemutatni. A hazai szakemberek fiatal generációja megtalálta a nemzetközi kutatási programban a helyét. Bár a tematika lehetett volna egységesebb, az időrend és a technológia kutatása mégis jól összekapcsolta az előadásokat. Nem elhanyagolható szempont a nemzetközi közreműködés fokozott igénye, ami számos témánál, pl. a természettudományos vizsgálatok alkalmazásánál szembetűnően nyilvánult meg. Remélhetőleg a program lezárultával újabb magyar témák válnak közös feldolgozás tárgyává. Köszönet a kötet megálmodóinak és a szerzőknek a megvalósításért. 504 TÖRTÉNETI IRODALOM Mesterházy Károly
