Századok – 2016
2016 / 2. szám - MŰHELY - Kertész Balázs: A 14. századi magyarországi krónika-szerkesztmények utóélete a késő középkorban
A 14. SZÁZADI MAGYARORSZÁGI KRÓNIKASZERKESZTMÉNYEK UTÓÉLETE ... 495 hanem apja, V István (1270-1272) uralkodott. Az országbíró hamisnak nyilvánította az oklevelet.143 1400-ban feltehetőleg Egyed somogyvári szerzetes, a tatai monostor kormányzója — majd apátja — hamisított oklevelet IV Béla király (1235-1270) nevére. Az 1263-ra datált diploma szerint Tata falut Géza fejedelem (i'997) és Szent István király adományozta Deodatus ispánnak, s az utóbbi adta azt az általa alapított tatai monostornak.144 A bencés szerzetes a hamisításhoz valószínűleg a két 14. századi krónikaredakció valamelyikének a Tata nemzetségről szóló fejezetét használta fel.145 Bár nem tartozik szorosan a két krónikaszerkesztmény utóéletéhez, mégis érdemes megemlíteni, hogy Zsigmond király korából és utóda, Albert (1437-1439) idejéből is ismerünk olyan okleveleket, amelyeknek a narratióiban Küküllei János I. Lajos-életrajzából vett részleteket találunk.146 A felsorolt esetek, a Budai Krónika kapcsán említett Söptei Péter, valamint Thuróczy János példája arra engednek következtetni, hogy a 14-15. században a királyi kancellária (kancelláriák) és az udvari bíróságok vezetői, iskolázott alkalmazottai körében ismertek lehettek a krónikaredakciók, és olykor fel is használták azokat.147 Az eddig elmondottak mellett az is nagyon fontos körülmény, hogy a krónikaszintéziseknek komoly szerepe volt a nemesség történeti tudatának formálásában. Kimutatható, hogy Thuróczy krónikája hatással volt az 1505. évi rákosi országgyűlésen kiadott úgynevezett rákosi végzésre, amely a Habsburgok trónigényét elutasítva a nemzeti királyság eszméje mellett tett hitet.148 A végzést valószínűleg Werbőczy István (1T541) fogalmazta meg,149 akinek a hivatali pályafutása jól ismert: 1483-1484-ben a kancellária alkalmazásában állt mint pecsétőr (conservator sigilli), 1492-től az országbírói hivatalban dolgozott, feltehetőleg jegyzőként, majd 1502-től országbírói ítélőmesterként, 1516-tól személynökként működött, 1525-ben nádorrá választották, 1526-tól pedig I. (Szapolyai) János király (1526-1540) kancellárja volt.150 Werbőczy az ország szokásjogát összefoglaló műve, az 1514-ben befejezett Tripartitum összeállítása során is merített a Thuróczy-krónikából. Az I. rész 3. címében a nemesség és a szolgaság eredetét, valamint a hatalomnak a fejedelemre történő átruházását illetően átvette a hun történetből az ősi communitasról szóló, eredetileg a 13. század-143 Regesta regum stirpis Arpadianae critico-diplomatica. Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. I—II/l—4. Szerk. Szentpétery Imre - Borsa Iván. Bp. 1923-1987. (a továbbiakban: RA) 2691. sz.; Gerics J.: Krónikáink i. m. 183. 144 Sörös Pongrác: Az elenyészett benczés apátságok. (A pannonhalmi Szent-Benedek-rend története. XII/B.) Bp. 1912. 202-203.; RA 1341. sz.; Mályusz Elemér. Az V István-kori gesta. Bp. 1971. 32-33. 20. jegyzet.; Gerics J.: Krónikáink i. m. 183. 145 Chronici Hungarici compositio i. m. 295.; Kristó Gy.\ Magyar historiográfia i. m. 100. 146 Mályusz E.: Királyi kancellária i. m. 91-93. 147 A kérdéshez összefoglalóan 1. Mályusz E.: Királyi kancellária i. m. 148 Vita Mályusz Elemér-. Thuróczy János krónikája c. művéről. Történelmi Szemle 4. (1961) 515-524. (benne: Mályusz Elemér. Megjegyzések. 519-524., itt: 524.); Kubinyi András-. Az 1505. évi rákosi országgyűlés és a szittya idelógia. Századok 140. (2006) 361-374. 149 Kubinyi A.: Az 1505. évi rákosi országgyűlés i. m. 365-366. 150 Fraknói Vilmos-. Werbőczi István életrajza. Bp. 1899.; Bónis György. A jogtudó értelmiség a Mohács előtti Magyarországon. Bp. 1971. passim.; Barta Gábor: Egy magyar politikus a középkori
