Századok – 2016
2016 / 2. szám - MŰHELY - Kertész Balázs: A 14. századi magyarországi krónika-szerkesztmények utóélete a késő középkorban
496 KERTÉSZ BALÁZS ban megszövegezett elbeszélést, amely az I. Lajos-kori krónikaredakcióból került Thuróczy munkájába.151 A krónikaszerkesztmények ismertsége külföldön Előre kell bocsátanunk, hogy a két 14. századi krónikaredakció külföldi ismertségének kérdésével kapcsolatban csupán szórványos ismeretekkel rendelkezünk, ezért további rendszeres kutatásokra lenne szükség ahhoz, hogy a jelenleginél árnyaltabb képet alkothassunk ezen a téren. Az alábbi példák jól érzékeltetik, hogy ez a kutatási terület még számos új eredménnyel kecsegtethet. Ugyanakkor arra is érdemes utalni, hogy korábbi magyar történeti munkák is eljutottak más országokba. Tudjuk például, hogy Kézai Simon 1282-1285 között írt krónikájának egy példánya Itáliába került, ahol a ferences Paolino da Venezia (1T344), aki 1321-től XXII. János pápa gyóntatója és diplomatája, 1324-től pedig Pozzuoli püspöke volt, felhasználta azt világkrónikája megírása során.152 Említésre méltó, hogy a mű kilenc fennmaradt kézirata közül az egyik a lengyel humanista történetíró, Jan Dhigoss (1415-1480) birtokában volt.153 A 14. századi szerkesztmények külföldi ismertsége kapcsán először Thomas Ebendorfer (1388-1464) osztrák teológust, történetírót és diplomatát, a bécsi egyetem tanárát kell megemlítenünk, aki számos történeti művet írt.154 Chronica Austriae című munkájának kritikai kiadását Alphons Lhotsky készítette el. Megállapítása szerint a szerző egy, a Képes Krónika családjába tartozó kéziratot is felhasznált.155 Ebendorfer többek között II. András király (1205- 1235) első feleMagyarország széthullásának éveiben. (Werbőczy István kancellár, 1526-1541.) In: Mohács. Tanulmányok a mohácsi csata 450. évfordulója alkalmából. Szerk. Rúzsás Lajos - Szakály Ferenc. Bp. 1986. 275-322.; Kubinyi András'. Werbőczy Mohács (1526) előtti politikai pályafutása. In: Tanulmányok Werbőczy Istvánról. Studien über István Werbőczy. Szerk. Hamza Gábor. Bp. 2001. 65-98.; Neumann Tibor: Werbőczy István származása és pályakezdése. In: A magyar jog fejlődésének fél évezrede. Werbőczy és a Hármaskönyv 500 esztendő múltán. Szerk. Máthé Gábor Bp. 2014. 31-57. 151 Werbőczy István: Tripartitum. A dicsőséges Magyar Királyság szokásjogának hármaskönyve. Latin-magyar kétnyelvű kiadás. Bp. 1990. 64-67.; Johannes de Thurocz: Chronica Hungarorum i. m. 33-34.; Chronici Hungarici compositio i. m. 255-257. L. Mályusz Elemér: Az Eckhart-vita. Századok 65. (1931) 416-417.; US: Királyi kancellária i. m. 93-94.; Gerics J.\ Krónikáink i. m. 183-184.; Kubinyi A.: Az 1505. évi rákosi országgyűlés i. m. 370-371.; Paczolay Péter: A király igazsága. A hatalom gyakorlása és korlátái Werbőczy művében. In: A magyar jog i. m. 378-380. A Tripartitumhoz 1. még Mikó Gábor. Ismeretlen országgyűlési emlék a Jagelló-korból. Adatok az 1507 és 1514 közötti országgyűlések történetéhez, valamint Werbőczy Hármaskönyvének elkészültéhez. Történelmi Szemle 56. (2014) 1-26. 152 Eckhardt Sándor: A pannóniai hún történet keletkezése. Századok 62. (1928) 467-477. 153 Isabelle Heullant-Donat: Une affaire d’hommes et de livres. Louis de Hongrie et la dispersion de la bibliothéque de Robert d’Anjou. In: La noblesse dans les territoires angevins ä la fin du Moyen Ágé. Actes du colloque international organisé par l’Université d’Angers, Angers-Samur, 3-6 juin 1998 réunis Noel Coulet - Jean-Michael Matz. (Collection de l’École franqaise de Rome 275.) Rome 2000. 689-708.; Veszprémy L.: A Képes Krónika a nemzet könyvtárában i. m. 32. 154 Alphons Lhotsky: Thomas Ebendorfer. Ein österreichischer Geschichtschreiber, Theologe und Diplomat des 15. Jahrhunderts. (Schriften der Monumenta Germaniae Historica 15.) Stuttgart 1957. 155 Thomas Ebendorfer: Chronica Austriae. Hg. von Alphons Lhotsky. (Monumenta Germaniae historica. Scriptores rerum Germanicarum. Nova series XIII.) Berlin-Zürich 1967. XXXI-XXXII.
