Századok – 2016
2016 / 2. szám - MŰHELY - Kertész Balázs: A 14. századi magyarországi krónika-szerkesztmények utóélete a késő középkorban
494 KERTÉSZ BALÁZS nika kódexe pedig a Szepesi jogkönyvet és Zsigmond királynak a szepesi szászok kiváltságait megerősítő oklevelét is magában foglalja.137 Emellett a kutatás arra is rámutatott, hogy a jogéletben, a jogi írásbeliségben hasznosították is a krónikákat. Érdemes számba vennünk a jelenleg ismert késő középkori eseteket még akkor is, ha többnyire nem állapítható meg, hogy melyik krónikaszerkesztés felhasználására került sor.138 Zsigmond király 1405-ben adta ki városi törvényét, amely a városok védőfallal történő körülvételének előírását a következőképpen indokolja: „És erre az elhatározásra főképpen annak az egy dolognak a megfontolása indította akaratunkat, hogy ez az ország az elmúlt időkben, amint ezt a magyarok krónikáiban olvashatjuk, különböző csapások következtében, melyeket néha a besenyők, máskor a tatárok, olykor más pogányok, legutóbb pedig a törökök mértek rá, gyakran siralmas pusztításokat, a népnek igen sanyarú elhurcolását s egyáltalán számtalan, borzalom nélkül elő nem sorolható és felbecsülhetetlen károkat volt kénytelen elszenvedni egyes-egyedül azért, mert kőfalakkal ellátott városok vagy egyéb várépítmények hiánya és fogyatékossága miatt nem voltak oly erődített helyei, ahol az emberek vagyonukkal elzárkózhattak és meghúzódhattak volna”.139 Majdnem szó szerint ugyanez a szöveg olvasható Zsigmondnak több, 1405-ben kelt, városi kiváltságokat adományozó oklevelében.140 Ugyanakkor Zsigmond uralkodásának első éveiből (1387, 1388, 1389, 1390) több olyan privilegiális oklevelet is ismerünk, amelyek arengájában az I. Lajos-kori krónikaredakció prológusából származó, VIII. Bonifác pápa Liber Sextus néven ismert dekretálé-gyűjteményére visszavezethető passzus bukkan fel.141 Az 1433-as hadiregisztrum a krónika Salamon király (1063-1074) korát tárgyaló részéből vett példával igazolja azt a rendelkezést, amely szerint a megyei nemesség a megyésispán vezetése alatt köteles hadba vonulni.142 A krónikaredakciókat oklevélkritikához és oklevél-hamisításhoz is felhasználták. 1379-ben Szepesi Jakab országbíró egy 1270-ben, IV László király (1272-1290) nevében kibocsátott, levakart pergamenre írt privilégium hitelességét vizsgálva a krónika alapján megállapította, hogy 1270-ben nem IV László, 137 Történeti és jogi szövegek kapcsolatának, együttes hagyományozódásának kérdéséhez 1. Mikó Gábor: A középkori magyar királyok ismeretlen lajstroma Monoszlóy András könyvtárából. Acta Universitatis Szegediensis. Acta Historica 135. Szeged 2013. 125-137.; Uő: Kéziratos törvénygyűjteményeink mint történeti források. In: Rendiség és parlamentarizmus Magyarországon a kezdetektől 1918-ig. Szerk. Dobszay Tamás et al. Bp. 2013. 55-61. 138 A krónikaírás és a jogélet kapcsolata a korábbi századokban is kimutatható. L. Gerics József: Krónikáink szerepe a középkori jogéletben. (A váci egyházalapítás krónikás hagyományának kritikájához) In: Uő: Egyház, állam és gondolkodás Magyarországon a középkorban. Bp. 1995. 174-180. 139 Magyar történeti szöveggyűjtemény, 1000-1526. Szerk. Bertényi Iván. Bp. 2000. 312. A latin eredeti: Decreta Regni Hungáriáé. Gesetze und Verordnungen Ungarns 1301-1457. Ed. Franciscus Döry - Georgius Bónis - Vera Bácskai. Bp. 1976. 191-192. Vö. Gerics J.: Krónikáink i. m. 183. 140 Mályusz E.: Királyi kancellária i. m. 93. 141 Bácsatyai D.: Jogi műveltség i. m. 609., 615-617. 142 Martinus Georgius Kovachich: Supplementum ad Vestigia comitiorum apud Hungaros ab exordio regni eorum in Pannonia usque ad hodiernum diem celebratorum. I. Budae 1798. 392-393.; Gerics J.: Krónikáink i. m. 183.