Századok – 2016

2016 / 2. szám - MŰHELY - Kertész Balázs: A 14. századi magyarországi krónika-szerkesztmények utóélete a késő középkorban

A 14. SZÁZADI MAGYARORSZÁGI KRÓNIKASZERKESZTMÉNYEK UTÓÉLETE ... 489

3. Váradi Krónika. A Zágrábi és a Váradi Krónika108 a zágrábi, illetve a váradi székeskáptalan statútumainak elejére illesztve maradt fenn. A zágrábi statútumokat 1334-ben állították össze, majd 1354-ben bővítették. Valószínűleg ezt a ma is meglévő, 1354-ben készült kódexet használta fel Imre váradi olvasókanonok 1374-ben a váradi statútumok megszerkesztéséhez. Ezzel magyarázható, hogy a két krónika és a két káptalan statútumainak a szövege jelentős részben megegyezik. A Váradi Krónika írója egy, a Budai Krónika családjába tartozó variáns alapján több helyen bővítette, illetve megváltoztatta a Zágrábi Krónika szövegét.109

4. Knauz-krónika családja. A krónikacsalád 1938-ban megjelent kritikai kiadását az akkor ismert öt 15-16. századi kézirat alapján készítette el Bartoniek Emma.110 Az egymástól kisebb-nagyobb mértékben eltérő szövegek közös, jelenleg ismeretlen forrásra vezethetők vissza, amely a Budai Krónika kivonatolása révén jött létre, valószínűleg nem sokkal 1473 után.111 A kritikai kiadás megjelenése óta a kutatás több 16. századi kéziratos törvénygyűjteményben is talált a Knauz-krónika családjával rokonságban álló szövegeket.112

Az eddig bemutatott krónikák mellett ismerünk olyanokat is, amelyek az

I. Lajos-kori szerkesztmény használatáról tanúskodnak:

1. Müncheni Krónika.1TMA szöveg az I. Lajos-kori redakció kivonata, amely elhagyja forrása prológusát és a magyarok származását tárgyaló részt.114 Az ismeretlen kivonatoló előtt minden bizonnyal a Képes Krónika családjának három kódexe által is fenntartott, 1330-ig terjedő szöveg feküdt, mivel a Müncheni Krónika is a havasalföldi hadjárat néhány szavas összefoglalásával végződik. Önálló forrásértékkel bíró betoldásai nincsenek. Nem ismert, hogy a kivonatoVeszprémy L.: Krónikák i. m. 763-765. (Veszprémy L.); Veszprémy László - Vizkelety András-. Heinrich von Mügeln. In: MAMÜL IV 86.

108 Kiadásuk: Chronicon Zagrabiense cum textu chronici Varadiensis collatum. Ed. Emericus Szentpétery. In: SRH I. 195-215.

109 Szentpétery Imre: A Zágrábi és a Váradi Krónika egymáshoz való viszonya. Századok 68. (1934) 410-425.; Chronicon Zagrabiense i. m. 197-202; Szovák K. - Veszprémy L.: Krónikák i. m. 749-750. (Szovák K.).

110 Chronicon Knauzianum et chronica minora eidem coniuncta. Ed. Emma Bartoniek. In: SRH II. 321-345.

111 Domanovszky SA Pozsonyi krónika i. m. 528-539.; Chronicon Knauzianum i. m. 323-326. A korábbi szakirodalomtól több szempontból is eltérő véleményt fogalmazott meg Rókay Péter: Krónikatanulmányok. Debrecen 1999. 129-179.

112 Jánosi M.: A Szent István törvényeit tartalmazó kódexek i. m. 233. 39. jegyzet.; Kertész Balázs: Magyar vonatkozású kéziratos törvénygyűjtemény a Bajor Állami Könyvtárban. A Kollár-féle első kódex másolata. Magyar Könyvszemle 127. (2011) 33-34.; Mikó G.: Szent István i. m. 126-127. 60. jegyzet.; Uő: Mátyás király i. m. 574. Egy további, a Knauz-krónika családjába tartozó szövegre hívta fel a figyelmet Leslaw Spychala lengyel professzor az MTA BTK Történettudományi Intézetében 2014. szeptember 16-án tartott előadásában. A Wrocíaw-i Egyetemi Könyvtár őrzi azt a nyomtatványt, amely az 1470-es évekből származó Anton Koberger-kiadványok mellett a krónikaszöveget is tartalmazza kéziratos formában (XV F. 1116. föl. 135v-138r). A kötet nem tartalmaz jogi anyagot, a krónika bemásolása valószínűleg egyéni érdeklődést tükröz.

113 Kiadása: Chronicon Monacense. Ed. Alexander Domanovszky. In: SRH II. 53-86.

114 Létezik olyan vélemény is, mely szerint a Müncheni Krónika írója nem az I. Lajos-kori redakciót használta, hanem egy, a Lajos-kori szintézis és Heinrich von Mügein német nyelvű krónikája között elhelyezkedő szöveget. L. Rókay P: Krónikatanulmányok i. m. 116-128.