Századok – 2016
2016 / 2. szám - MŰHELY - Kertész Balázs: A 14. századi magyarországi krónika-szerkesztmények utóélete a késő középkorban
490 KERTÉSZ BALÁZS lásra pontosan mikor és hol került sor. A terminus post quemet az 1358. év jelenti, mivel ekkor kezdték el írni a forrásul használt krónikaszintézist. A kivonat egy 15. századi kódexben maradt fenn, melyet Münchenben a Bayerische Staatsbibliothek őriz.115 2. Szepesszombati Krónika,116 A német nyelvű krónikát fenntartó kódexet Demkó Kálmán fedezte fel Szepesszombatban,117 s ő ismertette elsőként.118 A kézirat a Szepesi jogkönyvet (Zipser Willkühr), Zsigmond király (1387-1437) 1433. évi, a szepesi szászok kiváltságait megerősítő oklevelének német fordítását, valamint a krónikát tartalmazza, a jogkönyv egy részének kivételével egy kéz írásával. A krónika a huszonöt levélből álló kötet huszonnegyedik levelén ért véget, de mivel az utolsó két levél csonka, a szöveg vége hiányzik. Az elbeszélés 997-től 1457-ig jut el, az utolsóként említett esemény Hunyadi László kivégzése.119 Szerzője 1330-ig az I. Lajos-kori szerkesztményt kivonatolta és fordította oly módon, hogy új, többnyire a Szepességre vonatkozó információkat illesztett a szövegbe. Az 1330-1401 közötti időszakról nagyon röviden szól, az 1401. évtől kezdve viszont részletesebbé válik az előadása. A szövegből egy szepesi származású — talán lőcsei — világi német szerzőre következtethetünk.120 3. Johannes de Utino világkrónikájának magyar krónikafüggeléke. A Johannes de Utino (Udinei János, 11363) ferences szerzetes nevével fémjelzett, világkrónikaként számon tartott mű alapszövege a teremtéstől az apostolok szétszéledéséig tárgyalja az üdvtörténetet, majd egy, a pápákat és a császárokat bemutató rövid listát közöl, amelynek a szerzősége vitatott. Ez utóbbit a 15. században kibővítették Martinus Polonus (Troppaui Márton, tl278) krónikája és más források alapján. A számos magyar vonatkozást tartalmazó kibővített szöveg valószínűleg közép-európai olvasóközönség számára készült. A művet a 15. század második felében németre, sőt franciára is lefordították. Három latin és három német nyelvű kéziratban egy függelék is járul a krónikához, amely a magyar királyokat mutatja be egészen 1459-ig, azaz Mátyás király koráig.121 A 115 Domanovszky S.: A Pozsonyi krónika i. m. 526-528.; Szovák K. - Veszprémy L.: Krónikák i. m. 763. (Szovák K.) 116 Kiadása: Demkó Kálmán-. A Szepes-szombati krónika. Különlenyomat a Szepesmegyei Történelmi Társulat Évkönyveinek hetedik évfolyamából. Lőcse 1891. 1-38.; Chronicon, quod conservatur in monte s. Georgii (Szepesszombat, Georgenberg, Spiska-Sobota). Ed. Béla Pukánszky. In: SRH II. 273-287.; Ilpo Tapani Piirainen - Soha Polláková'. Die Chroniken der frühen Neuzeit aus der Zips. Levoca 2013. 35-52. Fotókópiája: MNL OL, DF 266946. 117 Ma Poprád városrésze. 118 Demkó K.: A Szepes-szombati krónika i. m. 1-38. 119 Hunyadi halálához 1. Pálosfalvi Tamás: Tettes vagy áldozat? Hunyadi László halála. Századok 149. (2015) 383-441. 120 Demkó K.: A Szepes-szombati krónika i. m. 1—38.; Chronicon, quod conservatur i. m. 275-277.; Szovák K. - Veszprémy L.: Krónikák i. m. 765. (Veszprémy L.); Kristó Gy.: Magyar historiográfia i. m. 101.; Kulcsár Péter: Szepesszombati krónika. In: MÁMUL XI. 152-153.; Szabó András Péter: Caspar Hain lőcsei krónikája - egy kompiláció forrásai. In: Clio inter arma. Tanulmányok a 16-18. századi magyarországi történetírásról. Szerk. Tóth Gergely. (Magyar történelmi emlékek. Értekezések.) Bp. 2014. 190-191. 121 Kiadása: Analecta monumentorum Hungáriáé historica. Ed. Franciscus Toldy. Pest 1860. 75-86.; Joannis de Utino brevis narratio de regibus Hungáriáé. Ed. M. Florianus. (Historiae Hungaricae fontes domestici I. Scriptores III.) Quinqeecclesiis 1884. 266-275. Az eddigiekhez 1. Mályusz E.: A
