Századok – 2016
2016 / 2. szám - MŰHELY - Kertész Balázs: A 14. századi magyarországi krónika-szerkesztmények utóélete a késő középkorban
488 KERTÉSZ BALAZS Thuróczy-kódexben a magyarországi kodifikáció legkorábbi emlékeivel hagyományozódott együtt az I. Lajos-kori redakció. A krónikaszerkesztmények mint a késő középkori magyarországi történetírás forrásai A két 14. századi redakció alapján további, rövidebb és a napi használat céljainak jobban megfelelő krónikák, krónikakivonatok születtek a 14. és a 15. század folyamán, ami arra utal, hogy a rövidebb terjedelmű történeti munkák iránt nagy volt az igény. Ugyanakkor az 1480-as években Thuróczy Jánosnak köszönhetően egy újabb magyar krónikaszintézis összeállítására is sor került. A fennmaradt rövidebb krónikák egy részében az I. Károly-kori redakció használata mutatható ki: 1. Pozsonyi Krónika,103 A Pozsonyi Krónika néven számon tartott szöveg a Károly-kori szerkesztmény kivonata, amely 1330-ig jut el az események elmondásában. Közeli rokonságot mutat az Acephalus-, a Sambucus- és a Vatikáni-kódex változatával, ugyanakkor bizonyos helyeken a Budai és a Dubnici Krónikával egyezik. Az 1240-1318 közötti időre vonatkozó önálló betoldásai többnyire az ország déli területeit érintik, és az Újlaki családdal állnak kapcsolatban. A kivonat valószínűleg a Szerémségben keletkezett, Csák nembeli (Újlaki) Ugrin, I. Károly egyik legfőbb támogatója környezetében, legkésőbb a 14. század közepén. A krónikát egy 15-16. századi vegyes tartalmú kézirat tartotta fenn, amelyet a pozsonyi káptalani könyvtár őriz.104 2. Heinrich von Mügein német nyelvű krónikája,105 A szász mesterdalnok, író és fordító (fl369 u.) valószínűleg 1356-1362 között I. Lajos magyar király udvarában is megfordult. Egy, a Budai Krónika családjába tartozó szöveg és a Hartvik-féle Szent István-legenda alapján írta meg a magyar történelmet 1333-ig feldolgozó német (középfelnémet) nyelvű krónikáját, melyet IV Rudolf osztrák hercegnek (1358-1365) ajánlott. Az 1152-1167. évekre vonatkozó információk csak ebben a műben maradtak fenn. Kilenc kézirata ismert; az egyik wolfenbütteli kézirat a benne olvasható feljegyzés szerint 1429-ben Magyarországról került oda. Heinrich von Mügelnnek tulajdonítja a kutatás azt az I. Lajos királynak ajánlott latin nyelvű rímes krónikát is, amely 1072-ig jut el a magyar történelem tárgyalásában.106 A befejezetlen vagy csonka mű a német nyelvű krónika után keletkezett, 1361 körül. Egy 15. századi kéziratban olvasható.107 103 Kiadása: Chronicon Posoniense. Ed. Alexander Domanovszky. In: SRH II. 7-51. 104 Domanovszky Sándor: A Pozsonyi krónika és a kisebb latin nyelvű prózai szerkesztések. Századok 39. (1905) 397—119., 518-547.; Szovák K. - Veszprémy LKrónikák i. m. 762. (Szovák K); Kristó Gy.: Magyar historiográfia i. m. 85. 105 Kiadása: Chronicon Henrid de Mügein Germanice conscriptum. Ed. Eugenius Travnik. In: SRH II. 87-223. 106 Kiadása: Chronicon rhythmicum Henrici de Mügein. Ed. Alexander Domanovszky. In: SRH II. 225-272. 107 Domanovszky Sándor: Mügein Henrik német nyelvű krónikája és a Rímes krónika. Századok 41. (1907) 20-35., 119-142.; Szovák Kornél: Mügein Henrik. In: KMTL 470.; Szovák K. -
