Századok – 2016
2016 / 2. szám - MŰHELY - Kertész Balázs: A 14. századi magyarországi krónika-szerkesztmények utóélete a késő középkorban
5. Vatikáni (Római) kódex,44 A 15. században, talán egy dalmáciai személy által másolt, az elején és a végén is csonka kódex eredetileg több művet foglalt magába, jelenleg azonban az utolsó levél verzójától eltekintve csak a magyar krónikát tartalmazza. A szöveg az elején csonka, a kritikai kiadás 28. fejezetének „lagenam implens et herbam periarum ponens in utrem’’' szavaival kezdődik,45 s hiányoznak belőle a 192-196. fejezetek is, de a végén ép, az 1333. évig terjed. Nagyfokú egyezést mutat a Budai Krónikával, ugyanakkor a szövegváltozatai közelebb állnak a Képes Krónikához, mint az Acephalus és a Sambucus-kódexek variánsai, ezért köztes helyet foglal el a két krónikacsalád között. A kódexet Ioannes Lucius (1604-1679) dalmát történetíró helyezte el a Vatikáni Könyvtárban.46 A Budai Krónika családjába sorolt kódexek és ősnyomtatvány bemutatásának a végére érve azokat a pergamentöredékeket említem meg, amelyek az Országos Széchényi Könyvtár Cod. Lat. 324. jelzetű kódexének47 restaurálása során kerültek elő 1986-ban. A kézirat 15. századi kötése elülső kötéstáblájának belsejére írt nevek szerint a kötetet a 15. század második felében, de legkésőbb a 16. század elején Magyarországon használták. A töredékek egyik része egy 13. századi, talán Magyarországon használt breviárium egyetlen leveléből származik, másik része egy, legkésőbb a 14-15. század fordulóján másolt krónikakézirat két leveléből való, amelyeknek szövege a Budai Krónika családjával egyezik.48 Következzenek a Képes Krónika családjába tartozó kódexek! 1. Képes Krónika,49 Ahogy arról már esett szó, a Képes Krónikáról elnevezett szövegcsalád alapszövegét szerzője-szerkesztője 1358. május 15-én kezdte el írni.50 A család legkorábbi szövegtanúja a gazdagon díszített kódex, amelyet I. Lajos király megrendelésére készítettek el.51 Ennek idejét az újabb kutatási A 14. SZÁZADI MAGYARORSZÁGI KRÓNIKASZERKESZTMÉNYEK UTÓÉLETE ... 481 44 Vatikán, Biblioteca Apostolica Vaticana, Cod. Vat. Lat. 6970. 45 Chronici Hungarici compositio i. m. 288. 46 Lukcsics Pál: A vatikáni magyar krónika kódexéről és szövegéről. Magyar Könyvszemle 36. (1929) 141-146.; Chronici Hungarici compositio i. m. 230-231.; Mályusz EA Thuróczy-krónika és forrásai i. m. 75. Lukcsics Pálnak a krónikaszövegről készített másolata: OSzK, Kézirattár, Föl. Lat. 4016. 47 Bartoniek, E.: Codices i. m. 282-283. (324. sz.) 48 Szelestei N. László: Magyarországi krónika- és breviárium töredékek i. m. 115-125. 49 OSzK, Kézirattár, Cod. Lat. 404. Bartoniek, E.: Codices i. m. 365-366. (404. sz.). A szöveg- és hasonmás kiadások felsorolását 1. Mályusz Elemér: A Képes Krónika kiadásai. In: Középkori kútfőink kritikus kérdései. Szerk. Horváth János - Székely György. Bp. 1974. 167-186.; Szovák K. - Veszprémy L.: Krónikák i. m. 755-756. (Szovák K.); Szovák K.: Utószó i. m. 261-263. 50 Chronici Hungarici compositio i. m. 239. Létezik olyan vélemény is, amely szerint magát a Képes Krónikát kezdték el összeállítani az említett időpontban. L. Bercsényi Dezső: A Képes Krónika és kora. In: Képes Krónika (1986) i. m. 403. 51 Kristó Gy.: Anjou-kori krónikáink i. m. 486.; Wehli Tünde: Könyvfestészet a magyarországi Anjou-udvarban. In: Művészet I. Lajos király korában, 1342-1382. Szerk. Marosi Ernő - Tóth Melinda - Varga Lívia. Bp. 1982. 134.; Uő: Képes Krónika. In: Kódexek a középkori Magyarországon i. m. 104.; Uő: Itáliai összefüggések: a Képes Krónika. In: Magyarországi művészet 1300-1470 körül. I—II. Szerk. Marosi Ernő. Bp. 1987. I. 488.; Hoffmann Edit: Régi magyar bibliofilek. Hasonmás kiadás és újabb adatok. Szerk. Wehli Tünde. Bp. 1992. 223. (Wehli T.); Marosi Ernő: Kép és hasonmás. Művészet és valóság a 14-15. századi Magyarországon. (Művészettörténeti Füzetek 23.) Bp. 1995. 48.
