Századok – 2016
2016 / 2. szám - MŰHELY - Kertész Balázs: A 14. századi magyarországi krónika-szerkesztmények utóélete a késő középkorban
482 KERTÉSZ BALÁZS eredmények az 1358. évhez közelítik.52 Szövege I. Károly 1330. évi Bazarád havasalföldi vajda elleni hadjáratának leírása során, mondat közben, a quatenus kötőszó után megszakad.53 A kódex sorsát csak a 17. század első harmadától tudjuk nyomon követni: ekkor már a bécsi Udvari Könyvtárban volt, legkorábbi említése a Sebastian Tengnagel könyvtárigazgató (1608-1636) által készített katalógusok egyikében található.54 A kézirat olvasottságának nyomai a 15-16. századra datálható, több kéztől származó latin nyelvű és török betűs lapszéli bejegyzések, amelyeknek egy része a szövegben szereplő tulajdonnevek kiemelését szolgálja.55 Felmerült, hogy néhány 15. századi megjegyzést a Budai Krónika kapcsán már említett tudós főpap, Vitéz János írt a kódexbe, azonban ezek kis száma és rövidsége korlátozza a minden kétséget kizáró bizonyítás lehetőségét.56 A feltehetőleg 16. századi török betűs bejegyzések — a címlapon (f. Ír): „Turóds János krónikája”, 24. oldal (f. 12v): „Nota diligenter. Jegyezd meg ezeket.”, 25. oldal (f. 13r): „Csákvár” — törökül jól tudó személytől származhatnak, aki a jelek szerint tanulmányozta a magyarok történetét.57 A kódex papírtáblás bőrkötése a 16. század második felében készült. A bekötés során a kéziratot körülvágták, ennek következtében néhány marginális bejegyzés és számos lapszéldísz megcsonkult.58 A kötet a már említett 1932. évi velencei egyezményt követően került a Széchényi Könyvtárba.59 A kódex történetével kapcsolatban a Teleki-kódex (lásd később) krónikaszövege után olvasható másolói bejegyzést és az arra épülő, a Képes Krónika keletkezésére és sorsára vonatkozó elméletet is érdemes felidéznünk. A bejegyzés a következőkről tájékoztat: „Ezt a krónikát Tamás N.-i klerikus kezdte el, és én, Fecz (?) Pál szülötte, Endrefalvai Antal fejeztem be. A Szentpétervásárról származó Benedek szováti plébános számára írtuk. Az Úr ezernégyszázhatvankettedik esztendejében lett lemásolva a despota kódexéről, amelyet a legfenségesebb fejedelem, Franciaország királya ugyanazon despota úrnak igen fényes ajándékként küldött.”60 Toldy Ferenc, a Képes Krónika szövegének első kiadója 52 Hoffmann E.\ Régi magyar bibliofilek i. m. 224. (Wehli T.); Marosi E.: Kép és hasonmás i. m. 32.; Kulcsár Péter - Wehli Tünde: Képes Krónika. In: MAMŰL V 300-301. 53 Chronici Hungarici compositio i. m. 500. Vö. Dercsényi D.: A Képes Krónika i. m. 402. 54 Zsinka Ferenc. A Bécsi Képes Krónika török bejegyzései. Magyar Könyvszemle 30. (1923) 249-250.; Jakubovich Emil-. Nagy Lajos király oxfordi kódexe, a Bécsi Képes Krónika kora és illuminátora. Magyar Könyvszemle 37. (1930) 389-390.; Csapodiné Gárdonyi Klára: A Képes Krónika miniatűréi. In: Képes Krónika (1986) i. m. 525-526. Vö. Jakubovich Emil: Az ambrasi gyűjteményből való-e Béla király névtelen jegyzőjének kódexe? Magyar Könyvszemle 34. (1927) 84-99. 55 A bejegyzések felsorolását 1. Csapodiné: A Képes Krónika miniatűréi i. m. 520-523. Egy további bejegyzés (Kyrieleis) található a 73. oldalon (föl. 37r). L. Holler László: Néhány új megfigyelés a Képes Krónika kódexében. Magyar Könyvszemle 121. (2005) 286. 56 Csapodiné Gárdonyi Klára: Újabb adatok a Képes Krónika történetéhez. Az Országos Széchényi Könyvtár Évkönyve 1973. Bp. 1976. 187-189.; Uő: Die Bibliothek des Johannes Vitéz. Bp. 1984. 92.; Veszprémy L.: A Képes Krónika a nemzet könyvtárában i. m. 14. 57 Zsinka F: A Bécsi Képes Krónika i. m. 248-250. 58 Csapodiné: A Képes Krónika miniatűréi i. m. 523. 59 Bartoniek, E.: Codices i. m. 366. (404. sz.) 60 „Ista cronica est incepta per Thomam clericum de N. et finita est per me, Anthonium de Endreffalwa, natus Pauli Fecz. (?) Scripsimusque domino Benedicto plebano de Zowath, natione de Sentpetherwasara. Sub anno Domini millesimo quadringentesimo sexagesimo secundo de cronica
