Századok – 2016
2016 / 2. szám - MŰHELY - Kertész Balázs: A 14. századi magyarországi krónika-szerkesztmények utóélete a késő középkorban
478 KERTÉSZ BALÁZS legfontosabb adatokat tartalmazza, s csak 1458-tól, Mátyás trónra lépésétől válik valamivel részletezőbbé a tárgyalás. Ez a krónika egyetlen eredeti része, amelyet vagy maga Hess, vagy budai környezetének egyik tagja — esetleg egy kancelláriai alkalmazott — állított össze.24 A Chronica körülbelül 200-240 példányban jelent meg, ebből mindössze tíz maradt fenn — ezek közül kettőt őriznek Magyarországon25 —, s tudunk a második világháborúban elpusztult példányról is. A kötetek provenienciája és jelenlegi őrzőhelyei arra utalnak, hogy a mű a közép-európai régióban terjedt el. Korabeli és újkori használatának bizonyítéka, hogy több példányban is találunk 15. századi és/vagy későbbi századokból származó jegyzeteket, a lipcsei kötetet pedig valószínűleg még a 15. században egy ismeretlen személy nagyszámú megjegyzéssel, valamint név- és tárgymutatóval látta el, amelyhez csatolta a magyar uralkodók névsorát Mátyás királlyal bezárólag.26 Az ősnyomtatvány közép-európai elterjedtségének és használatának további bizonyítékát jelenti az a négy korabeli, kéziratos másolat, melyek közül egyet-egyet Münchenben,27 Pécsett,28 Bécsben29 és Nürnbergben30 őriznek.31 A müncheni kézirat Hartmann Schedel (1440-1514) német orvos és humanista birtokában volt,32 a pécsi másolatot Johannes Menestarffer, a szabad művészetek doktora, kánonjogi licenciátus, a St. Lambrecht-i bencés apátság krónikása készítette 1481-ben, Bécsben.33 A Chronica magyarországi recepciójával kapcsolatban kevés információval rendelkezünk. A fennmaradt példányok közül a budapesti Egyetemi Könyvtáré az egyetlen, amelyet a nyomtatástól kezdve Magyarországon őriznek, a szentpétervári kötetet pedig a nyomtatást követően legalább másfél évszázadon át magyar nyelvterületen használták. Az előbbiben 15-18. századi, az utóbbiban 16-17. századi bejegyzéseket találunk.34 Az Egyetemi Könyvtár példánya 24 Domanovszky S.: A Budai Krónika i. m. 615-630.; Mályusz E.\ A Thuróczy-krónika és forrásai i. m. 74.; Veszprémy L.: Az Osgesztától Bonfiniig i. m. 32.; Kristó Gy:. Magyar historiográfia i. m. 85-86., 104. 25 OSzK, Régi Nyomtatványok Tára, Inc. 326. Elektronikus kiadása: http://oszkdk.oszk.hu/ storage/00/00/18/34/dd/l/html/index2.htm (A letöltés ideje: 2015. 04. 30.) A másik magyarországi példány: ELTE Egyetemi Könyvtár, Inc. 10. 26 Borsa Gedeon: A hazai ősnyomtatványok példányai. Magyar Könyvszemle 104. (1988) 95- 125.; Uő: Új példánya került elő az első hazai nyomtatványnak. Magyar Könyvszemle 106. (1990) 129-131. (Mindkét tanulmány újraközölve: Uő: Könyvtörténeti írások i. m. 35-66., 109-111.); Uő: Andreas Hess i. m. 91-136.; Farkas Gábor Farkas: A Budai Krónika Princetonban. Iskolakultúra 23. (2013:2) 91-95. 27 München, Bayerische Staatsbibliothek, Cím 442. föl. 165r-258v. 28 Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont, Klimo Könyvtár, jelzet nélkül. 29 Bécs, Österreichische Nationalbibliothek, Cod. 3445. föl. 95r-171v. L. Gábor Gyula: Adatok a középkori magyar könyvírás történetéhez. Magyar Könyvszemle 18. (1910) 18-19. 30 Nürnberg, Scheurl Bibliothek, jelzet nélkül, 411^452. 31 A kéziratokat felsorolja Farkas Gábor Farkas: A Budai Krónika eddig ismeretlen 18. századi kézirata. Magyar Könyvszemle 130. (2014) 278. 32 Gábor Gy.: Adatok i. m. 9-18. A kódexet magam is megvizsgáltam. 33 Schmelczer-Pohánka Éva: A Klimo Könyvtár „kincsei” I. Johannes Menestarffer, Chronica Hungarorum, Bécs, 1481 (Kézirat). Magyar Könyvszemle 130. (2014) 237-252. 34 Borsa G.: A hazai ősnyomtatványok példányai i. m. 98-110., 119-121., 123.; Uő: Andreas Hess i. m. 96-111., 123-125., 134.
