Századok – 2016

2016 / 2. szám - MŰHELY - Kertész Balázs: A 14. századi magyarországi krónika-szerkesztmények utóélete a késő középkorban

476 KERTÉSZ BALÁZS mutat rokonságot,10 Telegdi Csanád esztergomi érsek (1330-1349) esztergomi tevékenységének leírása csak ebben a kódexben olvasható,11 az 1342. évi esemé­nyekről, Károly haláláról és Lajos megkoronázásáról szóló előadása pedig jóval terjedelmesebb, mint a Sambucus-kódex leírása, ugyanakkor a Képes Krónika családjába tartozó Thuróczy-kódex valamivel bővebb szövegével állítható pár­huzamba.12 Vitatott, hogy az Acephalus kódex krónikaszövegének szerkesztője azonos személy volt-e a másolóval,13 az azonban tény, hogy a kódex másolója a krónika szövege után üresen hagyott 13 levelet (föl. 35r-47v), amiből arra kö­vetkeztethetünk, hogy az 1342 utáni évek eseményeit is rögzíteni akarta.14 2. Sambucus-kódex,15 A 15. század végére datálható kéziratot egy kéz má­solta humanista könyvírással. A kutatók egybehangzó véleménye szerint ez a változat áll a legközelebb a Budai Minorita Krónika eredeti szövegéhez.16 Az is­meretlen scriptor tulajdonképpen két különböző eredetű szöveget írt le: az első levél két oldalára Kézai Simon munkájának IV László királyhoz szóló ajánlását, előszavát és az elbeszélés első néhány sorát,17 utána pedig a Károly-kori króni­kát (föl. 2r-50r). A másolás módjával egyértelműen jelezte, hogy a két szöveg nem tartozik össze: egyrészt rubrikával látta el a Kézai-krónikából származó részletet (Prohemium quoddam de gestis et factis Hungarorum regum), más­részt az első levél verzóján a szöveg után üresen hagyott nyolcsornyi helyet — jóllehet a többi oldalt teljesen beírta —, a Károly-kori krónikát pedig a követke­ző oldalon (föl. 2r) kezdte el lemásolni.18 Ez a változat szintén az 1342. évig jut el, de úgy, hogy 1333 után már csak egy rövid megjegyzést tartalmaz I. Károly haláláról, temetéséről és I. Lajos megkoronázásáról. A kézirat a humanista po­lihisztor Zsámboky Jánosról (Ioannes Sambucus [1531-1584]) kapta a nevét, aki 1563-ban, itáliai útja során vásárolta azt meg a pistoiai apáttól. Később a Zsámboky-gyűjteménnyel együtt a bécsi császári könyvtárba, majd az említett 1932-es velencei egyezmény keretében a jelenlegi őrzőhelyére került a kötet.19 3. Budai Krónika.20 A Chronica Hungarorum című nyomtatvány az első Magyarországon nyomtatott könyv, amelyet német származású nyomdásza, 10 Chronici Hungarici compositio i. m. 353-355., 434435. L. Chronici Hungarici compositio i. m. 228.; Kristó Gy.: Anjou-kori krónikáink i. m. 464., 465., 51. jegyz.; Kristó Gy. - Makk F: Króniká­ink keletkezéstörténetéhez i. m. 200. 11 Chronici Hungarici compositio i. m. 492-493. L. Kristó Gy.-. Anjou-kori krónikáink i. m. 463-464.; Körmendy K.: Az Acephalus kódex i. m. 66.; Uő: Acephalus-kódex i. m. 74. 12 Chronici Hungarici compositio i. m. 502-505. L. Kristó Gy.: Anjou-kori krónikáink i. m. 462^66. 13 Kristó Gy.: Anjou-kori krónikáink i. m. 463-465.; Körmendy K.: Az Acephalus kódex i. m. 67. 14 Körmendy K.: Az Acephalus kódex i. m. 67. 15 OSzK, Kézirattár, Cod. Lat. 406. Bartoniek, E.: Codices i. m. 367. (406. sz.) 16 Domanovszky S.: A Dubniczi Krónika i. m. 252.; ifj. Horváth János: Árpád-kori latinnyelvű irodalmunk stílusproblémái. Bp. 1954. 262.; Kristó Gy.: Anjou-kori krónikáink i. m. 466-467.; Uő.: A Képes Krónika szerzője i. m. 460.; Uő: Magyar historiográfia i. m. 78.; Szovák K.: Utószó i. m. 237. 17 Simonis de Keza Gesta Hungarorum. Ed. Alexander Domanovszky. In: SRH I. 141-142. 18 Simonis de Keza i. m. 133.; Chronici Hungarici compositio i. m. 228-229. 19 Bartoniek, E.: Codices i. m. 367. (406. sz.); Maurer Zsuzsa: Sambucus-kódex. In: Kódexek a középkori Magyarországon. Kiállítás az Országos Széchényi Könyvtárban, 1985. november 12.-1986. február 28. [Szerk. Vizkelety András.] Bp. 1986. 95-96. 20 Régi magyarországi nyomtatványok, 1473-1600. Res litteraria Hungáriáé vetus operum impressorum, 1473-1600. Szerk. Borsa Gedeon - Hervay Ferenc - Holl Béla - Käfer István - Kelecsényi

Next

/
Thumbnails
Contents