Századok – 2016
2016 / 2. szám - MŰHELY - Kertész Balázs: A 14. századi magyarországi krónika-szerkesztmények utóélete a késő középkorban
A 14. SZÁZADI MAGYARORSZÁGI KRÓNIKASZERKESZTMÉNYEK UTÓÉLETE ... 477 Andreas Hess 1473. június 5-én fejezett be, Budán. A mű címlap nélkül jelent meg, a Chronica Hungarorum cím a Kárai László budai prépostnak szóló ajánlásban olvasható. A szakirodalomban Budai Krónika néven számon tartott kiadvány egy 1470-ben kiadott spanyol történet után a második nyomtatásban megjelent nemzeti történet, amelyet 1475-ben a cseh, 1477-ben a francia, 1480-ban pedig az angol történet kinyomtatása követett. A budai nyomdaalapítás a Rajna-Majna-Nürnberg-Augsburg-Velence vonaltól északra és keletre rendkívül korainak számít, hátterében minden bizonnyal a kimagasló műveltséggel rendelkező, széles látókörű főpap, Zrednai Vitéz János esztergomi érsek (1465-1472), titkos kancellár állt. Hesst valószínűleg az érsek utasítására hívta Rómából Budára Kárai László budai prépost, alkancellár, aki 1470-1471-ben Mátyás király (1458-1490) diplomatájaként járt az Örök Városban. A magyar krónika kinyomtatására bizonyára Vitéz János megbízásából került sor.21 A mű az 1468. évvel, Mátyás királynak a moldvai hadjáratról történő hazatérésével ér véget. Hess a Károly-kori krónikának egy olyan, 1342-ig terjedő változatát használta, amely számos eltérést tartalmaz mind az Acephalus, mind a Sambucus-kódexhez képest, az I. Károly utolsó éveiről, haláláról és temetéséről szóló rész pedig csak ebben a krónikában olvasható.22 Ezt Tótsolymosi Apród János (11393/1394), ismertebb nevén Küküllei János I. Lajos királyról írt, 1382-ig terjedő munkája követi, a szerző nevének említése nélkül.23 A Lajos halála után olvasható rövid szöveg — a mű kb. 5%-a — 1458-ig az uralkodókra vonatkozó Ákos. Bp. 1971. 2. sz. A szöveg- és hasonmás kiadások felsorolását 1. Szovák K. - Veszprémy L.: Krónikák i. m. 755-756. (Szovák K.); Szovák K.: Utószó i. m. 262-263. 21 Borsa Gedeon-. A budai Hess-nyomda új megvilágításban. Magyar Könyvszemle 89. (1973) 138- 149.; Uő: A hazai ősnyomtatványok változatai. Magyar Könyvszemle 104. (1988) 1-19.; Uő: Hess betűöntvényeinek mérete és az abból levonható következtetések. Magyar Könyvszemle 104. (1988) 235-247.; Uő: Hess nyomtatványainak papája és kötése. Magyar Könyvszemle 105. (1989) 1-19.; Uő: Milyen műhelye lehetett Hessnek Budán? Magyar Könyvszemle 105. (1989) 237-246.; Uő: A hazai könyvnyomtatás megalapítása. Magyar Könyvszemle 105. (1989) 338-354.; Uő: Vitéz János és a könyvnyomtatás. Magyar Könyvszemle 107. (1991) 113-116. (Borsa Gedeon hivatkozott tanulmányai újraközölve: Uő: Könyvtörténeti írások I. A hazai nyomdászat, 15-17. század. Bp. 1996. 11-18., 19-34., 67-75., 76-89., 90-96., 97-108., 112-115.); Veszprémy László: Az Osgesztától Bonfinng. A Magyarok Krónikájának évszázadai. Iskolakultúra 7. (1997:11) 29-38.; Mikó Árpád: Chronica Hungarorum. In: Jankovich Miklós (1772- 1846) gyűjteményei. Kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában, 2002. november 28.-2003. február 16. Szerk. Mikó Árpád. Bp. 2002. 262-263.; V. Ecsedy Judit - Veszprémy László: Budai Krónika. In: MÁMUL I. 467-A68.; Tringli István: A Budai Krónika, a legrégibb magyarországi nyomtatvány. In: Hunyadi Mátyás, a király. Hagyomány és megújulás a királyi udvarban, 1458-1490. Kiállítási katalógus. Szerk. Farbaky Péter - Spekner Enikő - Szende Katalin - Végh András. Bp. 2008. 507-508.; Farkas Gábor Farkas: A Budai Krónika. Iskolakultúra 22. (2012:11) 103-112.; Borsa Gedeon: Andreas Hess. (A Magyar Könyvszemle és a MOKKA-R Egyesület füzetei, 6) Bp. 2013. 22 A kiadás alapjául szolgáló kézirat nem maradt fenn. - Elgondolkodtató, hogy bár az I. Lajos-kori redakció terjedelmesebb, mégsem ez a szerkesztmény került kinyomtatásra. 23 Küküllei János krónikáját három mű őrizte meg: a Budai Krónika, a Dubnici Krónika (1. a következő kéziratot), valamint Thuróczy János 1488-ban nyomtatásban megjelent krónikája (1. később). Az utóbbi a legteljesebb, mivel egyedül ez közli a szerző nevét is tartalmazó előszót, valamint két olyan fejezetet, amelyek a másik két munkából hiányoznak. Kristó Gyula: Utószó. In: Küküllei János: Lajos király krónikája. - Névtelen szerző: Geszta Lajos királyról. Fordította, az utószót és a jegyzeteket írta Kristó Gyula. Bp. 2000. 89-103.; Thoroczkay Gábor: Küküllei János. In: MAMŰL VI. 338-339. A Thuróczy-krónikában olvasható változat kiadása: Johannes de Thurocz: Chronica Hungarorum. I. Textus. Ed. Elisabeth Galántai - Julius Kristó. (Bibliotheca scriptorum medii recentisque aevorum. Series nova VII.) Bp. 1985. 160-188.
