Századok – 2016
2016 / 2. szám - MŰHELY - Kertész Balázs: A 14. századi magyarországi krónika-szerkesztmények utóélete a késő középkorban
A 14. SZÁZADI MAGYARORSZÁGI KRÓNIKASZERKESZTMÉNYEK UTÓÉLETE ... 475 A kéziratok és az ősnyomtatvány A két krónikaredakció utóéletének elsődleges tanúi maguk a kéziratok és az ősnyomtatvány, ezért szükséges a rájuk vonatkozó ismeretek összefoglalása, különös tekintettel a szöveghagyomány és az utóélet szempontjából fontos információkra. A Budai Krónika családja: 1. Acephalus kódex? A vegyes tartalmú kötet az elején is, a végén is csonka, ezért kapta az Acephalus nevet. Esztergomi vonatkozásai alapján feltételezhető, hogy az 1350-1360-as évek esztergomi érsekeinek budai vagy esztergomi környezetében készült. Néhány utólag beírt szöveg kivételével az egész kódex egy kéz írása, az ismeretlen másoló valószínűleg a saját használatára állította össze a kötetet. A következő művek olvashatók a kódexben az ő írásával: a krónika (föl. lv-34v); egy Nagy Sándor-történet (föl. 48r-78r); egy megjegyzés a német választófejedelmekről és a császárkoronázásról (föl. 78v); Odoricus de Pordenone itáliai ferences kelet-ázsiai útleírása (föl. 80r-106v); természettudományi és matematikai jegyzetek (föl. 112r-119r); Pseudo Dániel somniariuma (föl. 119v-122v); egy asztrológiai jegyzet (föl. 122v-124r) és egy szinonimagyűjtemény (föl. 124r-127v). A német-római császár koronázásával és a választófejedelmekkel kapcsolatos szöveg mellé a 15. század második felében beírt megjegyzés a kézirat korabeli használatára utal. A kódex a 18. században már a bécsi Hofbibliothek tulajdonát képezte, ahol Kollár Adám, a könyvtár őre az előzéklapon olvasható joossessorbejegyzés alapján feljegyezte, hogy a kötet korábban az esztergomi káptalan könyvtáráé volt, azonban az előzéklapot a kézirat újrakötésekor eltávolították. A kódex a Magyarország és Ausztria között 1932-ben, Velencében megkötött egyezmény keretében került mai őrzőhelyére.5 6 Időben az Acephalus kódex áll a legközelebb az I. Károly-kori krónikához, azzal majdnem egykorú. A krónika a kézirat csonka volta miatt a 65. fejezet „regnum illud Hungarice Erdelv” szavaival kezdődik.7 A szöveg a Budai Krónika családjának tagjai közül a Sambucus-kódex textusával áll szoros rokonságban.8 Felmerült, hogy mindkét változat a Budai Minorita Krónika közvetlen másolata,9 azonban az Acephalus kódex krónikaváltozata több helyen bővebb, mint a Sambucus-kódexé. Két fejezete a Képes Krónika családjának interpolációival 5 Országos Széchényi Könyvtár (a továbbiakban: OSzK), Kézirattár, Cod. Lat. 405.; Bartoniek, Emma: Codices manu scripti Latini. I. Codices Latini medii aevi. Bp. 1940. 366-367. (405. sz.) 6 Bartoniek, E.: Codices i. m. 366-367. (405. sz.); Kristó GyAnjou-kori krónikáink i. m. 463-465.; Csapodi Csaba - Csapodiné Gárdonyi Klára: Bibliotheca Hungarica. Kódexek és nyomtatott könyvek Magyarországon 1526 előtt. I. Bp. 1988. 917. sz.; Körmendy Kinga: Az Acephalus kódex esztergomi vonatkozásai (OSzK Cod. Lat. 405). Magyar Könyvszemle 115. (1999) 65-68.; Uő: Acephalus-kódex. In: Csillag a holló árnyékában: Vitéz János és a humanizmus kezdetei Magyarországon. Az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása, 2008. március 14 - június 15. Szerk. Földesi Ferenc. Bp. 2008. 74-75. 7 Chronici Hungarici compositio i. m. 315. 8 Domanovszky S.: A Dubniczi Krónika i. m. 252.; Uő: A Budai Krónika. Századok 36. (1902) 625. 9 Kristó Gy.: Anjou-kori krónikáink i. m. 466-467.; Uő.: A Képes Krónika szerzője i. m. 460-461.; Uő: Magyar historiográfia i. m. 78.
