Századok – 2016

2016 / 2. szám - MŰHELY - Péterfi Bence: A Lajtán innen, az innen túl. Kanizsai János pályafutása a magyar Királyságban és a Szent Római Birodalomban a 15-16. század fordulóján

456 PETERFI BENCE partján feküdt, és I. Miksa egyik friss szerzeményének számított.63 A vár és uradalom a Wittelsbachok két ága között lezajlott landshuti örökösödési hábo­rúig (Landshuter Erbfolgekrieg, 1504-1505) György bajor hercegnél volt zálog­ban. Visszavétele után a kis grófság a Habsburgok előretolt bástyája lett a Ba­jor Hercegségbe beékelődve, egy roppant fontos stratégiai helyen: az Inn men­tén, a passaui püspöknek a dunai hajózás szempontjából kulcsfontosságú szék­helyének közvetlen közelében, a püspöki várost és közvetlen környékét nyugat­ról és délről szinte teljes mértékben határolván. A Kanizsai János és I. Miksa között Neuburg am Inn ügyében folytatott tárgyalások 1514 augusztusában vettek nagyobb lendületet. Erre bizonyíték két, egyaránt 1514. augusztus 15-én kelt instrukció.64 Az egyik utasítás Wilhelm von Rappoltstein udvarmesternek, felső-elzászi főkapitánynak és tar­tományi bírónak (Landrecht)65 és Vinzenz Rockner császári titkárnak szól, a másik pedig Hans Heinrich Armsdorfer tanácsosnak, hagenaui avagy alsó-elzá­szi kincstartónak (Zinsmeister). Mind a kettő Kanizsai ügyében kelt. Míg az előbbiben magával Kanizsaival kellett volna tárgyalniuk a címzetteknek, a má­sodik voltaképpen Sigmund von Haag meggyőzése révén a terepet kívánta elő­készíteni a magyar főúr számára. Neuburg uradalmát ugyanis a császár már korábban elzálogosította 7 ezer rajnai forintért az említett Haagnak.66 A Haaghoz küldendő császári megbízottal közölt információk egyértelműen Ka­nizsait jelölik meg, mint ötletgazdát, ezzel pedig egyúttal a császárt is mentesí­tik a visszavételből adódó kellemetlenségek alól. Kanizsai e forrás szerint maga kérte ezen uradalmat, vagyis szó sem volt arról, hogy a császár döntött volna az uradalom kiválasztásáról. Ezzel szemben a Kanizsaihoz küldött megbízottak­nak írtak szerint a császár hozta meg a döntést Neuburg am Inn elzálogosításá­reich trueg genaigts willens und des gemuets were, sich mit seiner person hinder unns und dasselb unnser haws Österreich zuhegeben und mit wesen underzulassen und zusetzen mit unndertenigem ersuechen und begern ine mit ainer eerlihen wonung zu fursehen. Auff sölhs haben wir in bewachung der getrewen nützlichen und redlichen dienst, so derselb graf Johans zu Kanissa unns und unnserm haws Österreich bisherr getan und furtet woll tun mag und soll und sonnderlichen umb seiner guetwillig ehir(?), darinnen er sich gegen unns erzaiget, gnedigklihen bedacht, demselben graf Johannsen also mit ainem eerlichen ansehlichen wesen, so seinem namen und stamen eerlichen sein unns, als nemlich mit unnser herrschafft und sloss Newnburg am Yn gelegen.” - ÖStA HHStA RK Maximiliana Kt. 32, Konv. 1514-VIII, föl. 143r-144r (a fogalmazvány itt közölt átiratából száműztem a kihúzott részeket, a kevés számú beszúrást viszont jelzés nélkül beemeltem a szövegbe). 63 Igaz, csak abban a tekintetben tarthatjuk új szerzeménynek, hogy ismét közvetlenül Habs­­burg-kézben volt a grófság. Ugyanis — (zálog)birtokostól függetlenül — a 13. század végétől kezdve egészen 1803-ig a Habsburgokat illették a grófságban a tartományúri jogosítványok (Landeshoheit). A grófság történetére a legjobb munka: Josef Hofbauer: Die Grafschaft Neuburg am Inn. München 1969. (Historischer Atlas von Bayern. Teil Altbayern, Heft 20.). Mivel Hofbauer használta a bécsi császári könyveket, a Reichsregisterbuchokát, tud Kanizsai megjelenéséről és birtokszerzéséről (uo. 61-62.), azonban az azokban található bejegyzéseken kívül más forrásokat nem idéz. 64 ÖStA HHStA RK Maximiliana Kt. 32, Konv. 1514-VIII, föl. 143-150. és föl. 153-156. Az aláb­biakban külön nem hivatkozom rájuk. 65 1514 októberében már nem Landrechtnek, hanem helytartónak (Landvogt) nevezik a Kani­zsaival folytatott tárgyalások következő, őszi körében: ÖStA HHStA RK RRB Bd. QQ, föl. 226v. 66 A család monográfiája (Rudolf Münch: Das grosse Buch der Grafschaft Haag. n. Greipel 1987. 154., ill. 155. 5. j.) úgy tudja, hogy Sigmund von Haag 1515 és 1518 között bírta Neuburg am Innt.

Next

/
Thumbnails
Contents