Századok – 2016
2016 / 2. szám - MŰHELY - Péterfi Bence: A Lajtán innen, az innen túl. Kanizsai János pályafutása a magyar Királyságban és a Szent Római Birodalomban a 15-16. század fordulóján
KANIZSAI JÁNOS PÁLYAFUTÁSA ... A 15-16. SZÁZAD FORDULÓJÁN 457 ról, amiről ezután Kanizsait értesítette. A magyar főúr pedig Marx Gold császári káplánnal üzente meg, hogy egyetért a javaslattal. Gold azt is helyeselte, hogy a záloglevél 40 ezer rajnai forintról67 szóljon. Az uradalmat a megállapodás szerint Kanizsai haláláig bírhatta, és egyúttal a császár azt is garantálta, hogy azt a magyar főúr életében nem engedi kiváltani. Az egyetlen kikötése az volt, hogy Kanizsai halála után viszont utódaitól az eredeti zálogösszeg feléért, azaz 20 ezer rajnai forintért megválthatok lesznek a jószágok. Ugyanez a „logika” figyelhető meg a birtokon folytatott esetleges építkezések költségei {Baugeld) esetében, amelynek feléből, 2 ezer forintból lehetett volna az építkezéseket fedezni, a másik felét azonban nem kellett volna visszajuttatni. Azaz összesen 44 ezer rajnai forintról volt szó. Ugyanekkora összeg szerepel a Haaghoz küldendő követ utasításában is. Nem lehet véletlen, hogy a rendkívüli intézkedések okaként a birtokból kiforgatott Haag előtt a császár szorult anyagi helyzetét kellett taglalni. A befolyó pénz — szól az instrukció — az ausztriai háznak igen nagy szolgálatot fog tenni, hiszen a (velencei) háborúra lehet majd használni.68 Ezért sürgette a császár Haagot, hogy 1514 Szent Márton napjáig adja át a várat Kanizsai számára, hiszen Haag ekkorra már biztosan birtokában lesz a 7 ezer rajnai forintos zálogösszegnek. A birtokból történő eltávolításáért természetesen szabadkozott a császár, és okként egyértelműen a szükséghelyzetet jelölte meg.69 Minden látszat ellenére70 a két instrukció csak a tárgyalások megkezdését jelezte, még messze volt a megállapodás. Mivel I. Miksának égető szüksége volt 67 A 15. század második felében - a rajnai forint romló tendenciája közepette - egy magyar forint mintegy harmadával erősebb lehetett egy rajnai forintnál. Míg egy rajnai forintért Ausztriában 240 dénárt adtak, addig egy magyar forintért 310-330 dénárt (Dányi Dezső - Zimányi Vera: Soproni árak és bérek a középkortól 1750-ig. A „Pénzforgalom és pénzértékviszonyok Sopronban” című tanulmányt Huszár Lajos készítette. Bp. 1989. 44.). Ez azt jelenti, hogy a 44 ezer rajnai forint mintegy 33 ezer magyar forintnak felelhetett meg. Az alábbiakban a rajnai forintban szereplő összegeket nem váltom át magyar forintra. 68 „... so welle er uns dargegen an barem gelt darlechn und überantworten XLM gld. r., dartzu IIIIM gld. r. an solhem sloss verpauen und uns halben tail desselben gelts, nemlich XXIIM gld. r. frey zuestellen und aignen und allein die anndem XXIIM gld. r. auff berueret herschafft und sloss Newburg haben, die wir ime darauff verschreiben sollen, und dieweil wir dan mit allain bey uns sollen, sonnder auch in treffenlichen rat erfunden haben, das dise sach uns und unserm haws Österreich für uns und unser haws Österreich nützlich und guet sein mag, und nit allain dise summa gelts, die uns dan der gegen[b]u[r]tig unserrer kriegsleuff halbn zu gueten statten kemmet und damit well etwas tappffers ainrichten und auß was [...] hanndien, sonnder mitt der zeit etwas weitterts von ime, wie uns nit zweilffeln, erlanngn mugen.” - ÖStA HHStA RK Maximiliana, Kt. 32, Konv. 1514-Vm, fol. 156r-v. 69 ÖStA HHStA RK Maximiliana, Kt. 32, Konv. 1514-VIII, fol. 154-155. (Az instrukció kiegészítésén kívül ugyanezen ügyben egy Sigmund von Haaghoz szóló parancslevél is található itt.). 70 A tárgyalások előtt vagy azzal egy időben a császári könyvekbe bemásolva több, az ügyben keletkezett irat — két nyugta (közülük egy eredetiben fennmaradt [1514. aug. 8.]: ÖStA HHStA UR AUR 1514 VIII 8), két, az átadást-átvételt megkönnyítő parancslevél — őrződött meg (1514. aug. 8., ill. egy részük s. d.: ÖStA HHStA RK RRB Bd. QQ, fol. 226r), sőt az első, Neuburg am Inn 40 ezer rajnai forintos zálogbavételéről szóló oklevél is ekkor keletkezett (1514. aug. 9.: ÖStA HHStA RK RRB Bd. QQ, fol. 224r-226r.). A Kanizsai Jánostól első körben kért 17 ezer rajnai forintnak is lett volna helye: 7 ezer rajnai forintot Haag kifizetésére, míg a nagyobb összeget, 10 ezer rajnai forintot a Velence ellenében vívott háborúban a Friaulban állomásozó császári hadakra fordították volna (ÖStA HHStA RK Maximiliana, Kt. 32, Konv. 1514-VIII, fol. 145v-147r).
