Századok – 2016
2016 / 2. szám - MŰHELY - Péterfi Bence: A Lajtán innen, az innen túl. Kanizsai János pályafutása a magyar Királyságban és a Szent Római Birodalomban a 15-16. század fordulóján
KANIZSAI JÁNOS PÁLYAFUTÁSA ... A 15-16. SZÁZAD FORDULÓJÁN 455 1447. évi, birodalmi vonatkozású párhuzamot leszámítva57 — a késő középkorban tudomásom szerint ismeretlen tisztséget.58 1510. május 22-én Kanizsait I. Miksa 50 könnyűfegyverzetű lovassal (fejenként havi négy magyar forintos zsolddal, magának a magyar főúrnak havi 50 rajnai forintos fizetéssel) a velencei háborúban harcoló császári csapatok közé vette fel.59 Kanizsainak tehetőssége okán a csapatok zsoldjának megelőlegezésére is futhatta, ha a német-római császárnak nem tellett katonára. Márpedig ilyen sokszor előfordult: kifejezetten Kanizsai kifizetése kapcsán is van ilyen kósza adatunk.60 Út a grófi diplomáig Kanizsai birodalmi pályafutásának következő lépcsőfokáról néhány évvel később hallunk hírt. Vinzenz Rocker császári titkár 1514. április 1-jén Welsben megírt, Zyprian von Serntein tiroli kancellár számára elküldött levelében a következőket olvashatjuk: „Ami Kanizsai grófot illeti, őfelsége meg akarta őt szóban hallgatni. Ezért őfelsége parancsa és akarata az, hogy közöljük vele: békében menjen hozzá hat lovassal, de ne csütörtök este előtt; őfelsége tárgyalni akar vele és megígérte, hogy szán rá időt, de azon a csütörtökön és ne előbb jöjjön a császári felséghez.”61 Meglehet, hogy már ekkor is szóba került Neuburg am Inn birtokba vétele, hiszen tudjuk, hogy már 1514 augusztusa előtt folyt egyeztetés Kanizsai és I. Miksa császár között ez ügyben. A cél az volt, hogy a magyar főúr méltó lakhelyet kaphasson. Az uralkodó választása végül a Kanizsai neve és családja számára egyaránt „megfelelő” Neuburg am Inn várára esett.62 A megállapodás tárgya a Passautól néhány kilométerre délre, az Inn bal 57 Sigmund von Ebersdorfot a Magyarország határai felé eső részek és Győr kapitányának nevezik. 1447. aug. 10.: „haubtmanschafft an der grenitzen gen Ungern und zu Raab” - NÖLA Privaturkunden 2626. Vö. Josef Sokoll: Die Herren von Eberstorf. Ein Beitrag zur österreichischen Adelsgeschichte. Staatsprüfungsarbeit am Österreichischen Institut für Geschichtsforschung. Wien 1933. 27. 58 C. Tóth Norbert doktori disszertációmhoz írt opponensi véleményében Kanizsai János soproni ispánságával kapcsolatban kifejtett, figyelemre méltó érvei e különös címhasználatra is részleges, ám sajnos nem teljeskörű magyarázót adnak. 59 ÖStA HHStA UR AUR 1510 V 22. Az I. Miksa számára a Kanizsai János által kiállított reverzális szövege alatt más írással és kicsit világosabb tintával: „Johans gráf czu Kanysa aigen handt geschrift”. A szolgálatba vevő Bestallungsbrief nem maradt meg. 60 „Ewr ku. mt. hat auch den graffen van Canissa ir tzerung eysgetann myt eym I, darmyt myr solchs nit gelacht ist worden, darumb kan ich nun nicht zerung heym geben.” - s. 1., s. d., ÖStA HHStA RK Maximiliana Kt. 43, Konv. VI/1, fol. 37r. 61 „Von wegen des grafen von Kanysa hat ir mt. verwilligt, in zuhom mündlich, und ist ir mt. bevelch und maynung, im zustigen, dan er ungeverlich mit VI pherden herüber zu ir mt. kume, aber nicht ee, dann auf den donrstag zu abent, welle ir mt. mit im hanndeln, dann ir mt. sei die zeit versprochen, das mag im e. g. anstigen lassen, dan er auf bestimbten donrstag und nicht ee hieher zu k. mt. kume.” - TLA Maximiliana XIII/256, Konv. X/1, fol. 32. A forrás teljes szövegű közlése: Hans Moser: Die Kanzlei Kaiser Maximilians I. Graphematik eines Schreibusus. I—II. Innsbruck 1977. (Beiträge zur Kulturwissenschaft. Germanistische Reihe 5/1-2.) II. 121-122. 19. sz. 62 „Als unns derselb graf Johanns zu Kanissa am zeit heer meermals anzaigen und zuerkennen geben lassen, wie er aus sonnderm unndertenigen willen, so er zu unns und unnserm haws Oster
