Századok – 2016
2016 / 2. szám - MŰHELY - Péterfi Bence: A Lajtán innen, az innen túl. Kanizsai János pályafutása a magyar Királyságban és a Szent Római Birodalomban a 15-16. század fordulóján
KANIZSAI JÁNOS PÁLYAFUTÁSA ... A 15-16. SZÁZAD FORDULÓJÁN 453 Kanizsai 1510. május 13-án Miksától — tekintettel szolgálataira — engedélyt nyert arra, hogy „ugyanazon örökös hercegségünkben és tartományunkban egy uradalmat, várat vagy mást, ahogy neki tetszik, vásároljon, azt [kijépítse, használja és igényei szerint, miként azt más, ugyanazon örökös hercegségünkben és tartományunkban honos embernek szabad, mindentől szabadon”.47 A már-már közhelyszerű „hűséges szolgálatok” csak a császári adományozás apropóját szolgáltatják. Valójában azonban Kanizsád kérése lehetett a perdöntő, miként azt a császár oklevelében is hangsúlyozta: „miután értesültünk azon akaratáról és kívánságáról, hogy javaival közénk, a mi örökös hercegségünkbe és tartományunkba költözne és ugyanott saját erejéből élne”.48 Az áttelepedés nem volt az minden előzmény nélkül. Nemcsak ebben az oklevélben, hanem már fél évvel korábban, 1509. december 6-án Kanizsait orthi pflegernek nevezte I. Miksa.49 Orth a Duna bal partján, Bécstől légvonalban mintegy 20 kilométerre található kis település, amelynek legfontosabb vonzerejét részben a Bécshez való közelség, részben az ott lévő vár jelenthette. Jóllehet a Kanizsait pflegerré kinevező oklevél nem maradt fenn, abban minden bizonnyal a szokásos formulák alapján egy előre megállapított, a császárnak fizetendő járadékról olvashatnánk.50 A bevételekről el kellett számolnia, vagyis — miként a tisztség német neve is jelzi — gondját viselte, irányította az uradalmat (pflegen), máskülönben szabadon használhatta. Gyakorlatilag birtokkiutahohes vermugen erhebt worden, dartzu fürsten, bischoven, grosgraven unnd annder sein mechtig herren unnd freundt all verlassen und ausgeslagen unnd sich gentzlich an e. kay. mt. ergeben unnd in kay. mt. genedig vertrawen, ist mein genediger herr von Unngern unnd seinem haimwesen aus mit seiner genaden gemahl bewegt worden und gen Ort, wie er sich dann hinauf geen Newburg zutzihen willenns ist getzogen...” - ÖStA HHStA RK Maximiliana Kt. 35, Konv. 1516 März, fol. 20r-v. Maga a panaszirat datálatlan, viszont a másolati füzetben lévő egyik (egyébként ilyen tekintetben egyedüli) irat 1516-os dátumot visel (uo. fol. 26v). 47 „... das er in dem bestimbten unnsern erblichen furstenthumben und lannden ein herrschafft sloss oder was annders so im gefellig ist, kawffen, dieselben pawen, gebrawchen und damit nach seinen notdurfften in massen, wie annder unsrer lanndtlewt derselben unnser erblichen furstenthumb und lannde hanndeln mag und sol, von allermenigklichen unverhindert...” - DL 22 029. 48 „... als er [Kanizsai János - E B.] unns bericht, willens und begirig ist, sich mit seinen hab und guetern hinder unns in unnser erbliche furstenthumb und lannde zuziehen und daselbs mit aigen rugkh zuwonen...” - DL 22 029. 49 DL 25 529. (A DL-DF adatbázisban helytelenül 1509. dec. 16. szerepel dátumként.). 50 Franz Kral Wißgrill ellenőrizhetetlen értesülése szerint (Franz Karl Wißgrill: Schauplatz des landsässigen Nieder-Österreichischen Adels vom Herren- und Ritterstande von dem 11. Jahrhundert an, bis auf jetzige Zeiten. III. Wien, 1797. 466.) 1509-ben Johann (Chrisostomus) von Guttenstein bírta zálogként, amit át is vett a szakirodalom: Topographie von Niederösterreich. Alphabetische Reihenfolge und Schilderung der Ortschaften in Niederösterreich. Wien 1877-1927. (a továbbiakban: TNÖ) VII. 508., Hans Willinger: Orth an der Donau. Ein Grenzlanschicksal. Orth an der Donau 21989. 54. Érdekességképpen jegyzem meg, hogy a legújabb régészeti és műemlékvédelmi kutatás szerint létezik egy a 15-16. század fordulójára, de mindenféleképpen a nagy, Salm-féle építkezések (1529) előttre keltezhető építési periódus, amit a feltáró nem tudott (zálog)birtokoshoz kötni (Nikolaus Hofer'. Orth an der Donau. Von der Wasserburg zum Renaissanceschloss. Horn 2011. [Fundberichte aus Österreich, Materialhefte, Reihe A, Sonderheft 15.] 27-30.). Persze nem zárható ki, hogy maga Kanizsai János építkezett volna ott, de ennek legkisebb nyomát sem találtam az írott forrásokban.
