Századok – 2016
2016 / 2. szám - MŰHELY - Péterfi Bence: A Lajtán innen, az innen túl. Kanizsai János pályafutása a magyar Királyságban és a Szent Római Birodalomban a 15-16. század fordulóján
KANIZSAI JÁNOS PÁLYAFUTÁSA ... A 15-16. SZÁZAD FORDULÓJÁN 451 séggel egy időben soproni ispán is volt,36 a tisztet vélhetően kétszer is viselte. Ispánságával kapcsolatban egy különös körülmény érdemel figyelmet: Kanizsait II. Ulászló elmozdította a megye éléről, és 1506. június 24-én Ostfi Ferencet nevezte ki a helyére. Nagyon is valószínű az a magyarázat, amely Kanizsainak 1506-ban, a rákosi végzés és Szapolyai János házassági tervei miatt indított osztrák-magyar háborúban játszott szerepével hozza összefüggésbe a leváltást.37 A rövid háborúban való részvételének régóta ismert bizonyítéka az 1506. évi bécsi béke, amelyben az amnesztiában részesülők között — Pozsony és Sopron városán, valamint Frangepán Jánoson és Korbáviai Jánoson kívül — Kanizsai János szerepel név szerint.38 Egy, a római király által bírt zálogterületen, Kismartonban éppen a háborús konfliktus idején megforduló névtelen személy beszámolójából azt is megtudjuk, hogy a magyar főúr állítólag egy ezerfős, nyilván nem csak saját maga által kiállított seregnek parancsolt.39 Háborús szerepéről ennél többet nem tudunk. Ellenséges akcióival valószínűleg kimerítette a felségárulás fogalmát, hiszen magyarországi birtokai révén a magyar királynak tartozott engedelmességgel, amit az sem írhatott felül, hogy 1506. március 20-án I. Miksa római király — az éppen II. Ulászlóval Bécsújhelyi folytatott dinasztikus tárgyalások során — Kanizsait 12 lóval évi 400 rajnai forintos zsolddal szolgálatába vette.40 Az 1493. évi birodalmi segédcsapatok kapitányi tisztségén, a jajcai bánságon, a soproni ispánságon kívül Kanizsai Jánosnak a magyar-birodalmi kapcsolatrendszerben elfoglalt, meglehetősen sajátos helyzetét az is jól kifejezi, hogy — nyilván birtokai nagysága és a Kanizsai család befolyása alapján41 — Kanizsai László és György mellett János is szerepel azon urak között, akik saját zászlajuk alatt vonulhatnak hadba (1498: 22. te.). Az 1498. esztendő volt 38 Jajca 151. 95. sz. 37 Horváth R. : Sopron megye i. m. 84. Kanizsai János soproni ispánságával kapcsolatban a tanulmány lezárása után fogalmazott meg C. Tóth Norbert doktori értekezésemhez fűzött opponensi véleményében újszerű és számos ellentmondás feloldó észrevételeket, azonban ezeket már csak az általam megfogalmazottak finomítására tudtam felhasználni. Itt köszönöm meg, hogy megosztotta velem a meglátásait. 38 Köblös J. - Süttő Sz. - Szende K.: Magyar békeszerződések i. m. 271. 39 „Item graf Hanns Geynissla hat, dieweyl ich dabey gewesen bin, M° man mit im hinabgen, ze Yfforn gefurdt und hat er auch ain michel anzall volgkhs unden, aber nuer lanntwer.” - Státní oblastni archiv v Treboni, Trebon, Historica inv. c. 3979, sign. 3308. Az irat kivonata: Franz von Krones: Bericht über die Ergebnisse einer archivalischen Reise im Herbste 1896 mit einem Anhänge von Urkunden-Regesten und Auszügen sammt Erläuterungen. Graz 1897. (Veröffentlichungen der Historischen Landes-Commission für Steiermark 3.) 30-31. 36. sz. (A keltezetlen forrás dátuma a cseh levéltári nyilvántartással és az ezzel egybecsengő Krones-féle datálással szemben nem 1490, hanem 1506. Legfőbb érv emellett az, hogy I. Miksa fiát, Fülöpöt már királyként említik, ami csak Kasztíliai Izabella 1504. novemberi halála után volt lehetséges.). 40 ÖStA HHStA UR AUR 1506 III 20. 41 Mindamellett, ha saját kapcsolatrendszerük nem lett volna elegendő, bizalommal fordulhattak unokatestvérük, Kanizsai Dorottya férjéhez, Perényi Imre nádorhoz. Erre 1. Perényi Imrének hitveséhez, Kanizsai Dorottyához intézett levelét (1504. máj. 28., Buda): „Ceterum, domini Iohannes et Stephanus Kanysay, fratres nostri bona una nobiscum fruuntur sanitate, quorum negotia adeo bono modo iam favente Omnipotente disposuimus et sibi levavimus, ut numquam dominus condam palatinus predecessor, frater ipsorum tot ipsorum causa fecerit, sicuti nunc nos amore vestri perfecimus, quos una nobiscum, ut optatis, erga vos ducemus.” - DL 25 432.
