Századok – 2016
2016 / 2. szám - MŰHELY - Péterfi Bence: A Lajtán innen, az innen túl. Kanizsai János pályafutása a magyar Királyságban és a Szent Római Birodalomban a 15-16. század fordulóján
KANIZSAI JÁNOS PÁLYAFUTÁSA ... A 15-16. SZÁZAD FORDULÓJÁN 445 érdemeit. Bonfini szerint részt vett Bécsújhely ostromában (1486-1487), majd — véleményem szerint a város elfoglalása után rögtön6 — ugyanott városi kapitány lett.7 Sőt, városi házhoz is jutott, amelyet csak 1498-ban adott el.8 Mátyás király feltehetőleg szerepet szánt a Kanizsaiaknak törvénytelen fia, Corvin János trónra juttatásában, pozícióinak biztosításában is. A család ugyanis egészen a csontmezei ütközetig (1490. július 4.) — ahol Corvin és Ulászló cseh király hívei ütköztek meg, és az utóbbiak győzedelmeskedtek — Corvin hívének számított. 1490 júliusában egy követjelentés Kanizsai Lászlót a herceg emberei között említi, Cécei Kis Mátéval együtt beszámolva állítólagos halálhírükről (mely az utóbbi személy esetében igaznak is bizonyult). A jelentésből az is kiderül, hogy Kanizsai Lászlón kívül Corvin ügyét támogatta két fivére is, akik az ütközet után fogságba estek.9 Ahogy más Corvin-híveknél, úgy az ő esetükben is elmondható, hogy útjuk ezután nem a cseh király, Ulászló, hanem a Habsburgok trónigényét támogatók táborába vezetett. I. Miksa 1490 nyarán a frissen visszafoglalt Alsó-Ausztriába, majd onnét Stájerországba, egészen Grazig sietett, ahol — részben talán ő maga személyesen, részben megbízottai révén — többeket megnyert a Habsburg-trónöröklés ügyének.10 Számos magyar nemesről tudunk, aki ekkor köteleződött el. Alapos a gyanúnk, hogy a Kanizsaiak is közéjük tartoztak. Az egyik „átállóval”, Bánfi Miklóssal folytadi Stato di Modena, Amministrazione dei principi 682. és 689.) 19. századi másolata, illetve e másolatok dupluma. A jelzetek egytől egyig az adatbázisból származnak, a későbbi visszakereshetőség miatt azonban fontosnak tartottam az eredeti őrzési helyet is közölni. Egyedül az Infocus 829. számú iratot volt módom ellenőrizni. 6 Ezzel ellentétben a város monográfusa a „magyar korszak” második kapitányának tekinti (Josef Mayer: Geschichte von Wiener Neustadt. 1/1. Wiener Neustadt 1924. 63-64., 68.), az elsőnek véleményem szerint nem meggyőzően Kövendi Székely Jakabot tartja. 7 A bécsújhelyi bevonulásra: Antonio Bonfini-. A magyar történelem tizedei. Ford. Kulcsár Péter. Bp. 1995. 885. (IV VIII. 77-85.). Bécsújhelyi kapitányságára 1. J. Mayer: Geschichte i. m. 64. és Kubinyi András: Mátyás király ausztriai kormányzata. Levéltári Közlemények 63. (1992) 118. 84. j. Mind a két szerző a bécsújhelyi városi levéltár egyik oklevele nyomán (1488. márc. 3.) hivatkozik Kanizsaira, mint e tisztség betöltőjére: Magyar Nemzeti Levéltár, Országos Levéltár, Budapest (a továbbiakban: MNL OL), Fényképgyűjtemény, Diplomatikai Fényképgyűjtemény (a továbbiakban: DF) 286 451. 8 J. Mayer: Geschichte i. m. 68-69. Vö. még: Jfohann] Efvangelist] Schlager: Wiener-Skizzen aus dem Mittelalter. Neue Folge. S. 1. [Wien], 1839. 108. (1492. jún. 7.). 9 „Beusi afferma, che era pare et forse superiore de numero, pugnatum est equo marté per bono spazio, tandem li Ducali forono rotti et cacciati, molti ne forono morti, fra li quali de extimatione ce sono Chis-Matheo et Ladislao Canigiai, molti anchora ce sono stati presi, fra li quali de extimatione et sono doi Canigiai fratelli de dicto Ladislao, uno chiamato Edirbo et molti capi, ehe non ho per nome, sono state anche presi tutti si cariagi dei exercito et parte delle carette dei Duca Giovanne, in le quale erano drapi di lana et de seta et de brochati.” - Magyar diplomacziai emlékek Mátyás király korából 1458-1490. IV Szerk. Nagy Iván - Nyáry Albert. Bp. 1878. (Monumenta Hungáriáé historica IV/4.) 239-240. 164. sz. (A közlés írásmódját változatlanul hagytam.) A Tuberónál szereplő, a csontmezei csatában fogságba eső Michael Canasius (Ludovicus Tubero: Kortörténeti feljegyzések [Magyarország]. Közread. Blazovich László - Sz. Galántai Erzsébet. Szeged 1994. [Szegedi középkortörténeti könyvtár 4.] [a továbbiakban: Tubero] 100. [1/18.], 102. [1/19.]) mögött kétségkívül egy Kanizsai lehet, ám melyik, nem tudjuk, mivel ilyen keresztnevű, jelentősebb politikai szerepet vivő családtag a korban nem élt. E személyt Reiszig Ede — jobb ötlet híján — Kanizsai Lászlóval azonosítja (Reiszig E.: A Kanizsaiak i. m. 73.). 10 Vö. Péterfi Bence: Egy székely két élete. Kövendi Székely Jakab pályafutása. Pécs-Bp. 2014. (Sziluett. Modern történelmi életrajzok.) 71-73.
