Századok – 2016
2016 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Hoffmann István - Tóth Valéria: A nyelvi és etnikai rekonstrukció kérdései a 11. századi Kárpát-medencében
286 HOFFMANN ISTVÁN-TÓTH VALÉRIA első felére esik,102 a foglalkozásnevek esetében pedig a 13. század második felére.103 A formáns nélküli és a képzéssel történő településnév-alkotás divatja tehát — legalábbis ebben a két szemantikai csoportban — időben párhuzamosnak mutatkozik. Ebből következően kronológiai okok semmiképpen nem magyarázhatják azt, hogy a relatív kronológiáját tekintve hozzájuk hasonló törzsnévi településnevek között szinte teljesen hiányoznak a képzéssel alakult formák. Ha viszont kontrollként megvizsgáljuk a földrajzi köznévi utótaggal alakult népnévi előtagú településnevek csoportját, akkor világosan megmutatkozik az előző típusoktól való időbeli eltérés:104 a névtípus egy évszázaddal később éri el csúcspontját, mint a másik két, fent említett típus. A népnévi jelzőt előtagként tartalmazó helynevek gyakorisági csúcsa pedig még ennél is későbbi.105 Ugyanez a fáziskésés mutatkozik meg a kis számú foglalkozásnévi előtaggal álló kétrészes nevek esetében is.106 Az egyrészes nevek (a formáns nélküliek és a képzettek) a fentiek szerint tehát régebbi névtípust képviselnek a kétrészeseknél. Ez pedig magyarázatot adhat arra, hogy miért hiányzik szinte teljességgel a települést jelentő földrajzi köznévi utótaggal alakult törzsnévi helynevek típusa: mire ez a szerkezeti típus elterjedt a magyar településnév-adásban, addigra a törzsnév mint szócsoport már nem volt produktív szemantikai névalkotó típus. Ugyanez magyarázhatja a foglalkozásnévből alakult ilyen jellegű településnevek kis számát is. E szemantikai csoport produktivitásának megszűnése bizonyára a szolgálónépek történetével függ össze. Összegzésképpen megállapítható, hogy a törzsnévi helynevek sokat kutatott és vitatott csoportjáról objektív, támadhatatlan nyelvészeti eszközökkel igazán fontos, az eddigiekhez képest új megállapításokat nem tudunk tenni.107 Áttekintésünket ennek ellenére mi magunk mégsem tartjuk teljesen eredménytelennek, mivel a fentiekben olyan elképzeléseket tudtunk megcáfolni s így kiiktathatóvá tenni e kérdéskör mai tudásunk szerint helytálló ismeretanyagából, amelyek ma is széles körben közkézen forognak, és tudományos elméletek alapjául szolgálnak. 102 Vö. Rácz A.: Les noms groupes sociaux i. m. 547. 103 Vö. Rácz A.: A foglalkozásnévi eredetű településnevek i. m. 104 Ez egyébként egyértelműen jelzi az alkalmazott vizsgálati módszer alkalmasságát a relatív kronológiai viszonyok megállapítására. 105 Vö. Rácz A.: Les noms groupes sociaux i. m. 548. 106 Rácz A.: A foglalkozásnévi eredetű településnevek i. m. 107 Az ilyen irányú kutatások nehézségére Benkő Loránd már korábban is utalt (Benkő L.: Az Árpád-kori magyarság nyelvföldrajzi helyzete i. m. 401.).
