Századok – 2016
2016 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Hoffmann István - Tóth Valéria: A nyelvi és etnikai rekonstrukció kérdései a 11. századi Kárpát-medencében
A NYELVI ÉS AZ ETNIKAI REKONSTRUKCIÓ KÉRDÉSEI... 285 A fentiekből kitűnik, hogy a három névtípus gyarapodása, illetve e folyamat visszaszorulása — az egyes szemantikai típusok eltérő száma mellett — időben nagyjából párhuzamosan folyt le. A típusok névegyedeinek szaporodása — nyilvánvalóan a források fennmaradásának tükreként — a 12. században, főképpen annak a második felében indult meg. A növekedés a nép- és a törzsnévi településnevek esetében a 14. század első felében érte el a csúcsát, a foglalkozásnévi helyneveknél ez egy fél évszázaddal korábban következett be. A bennünket itt közelebbről érintő, törzsnévből alakult településnevek kapcsán esetleg csak azon gondolkodhatunk el, hogy mi magyarázza e helyneveknek all. században való nagyobb számú előfordulását, ám a figyelembe vehető adatok kis mennyisége miatt ebből határozott következtetéseket aligha szabad levonnunk. A három névtípus kronológiai párhuzama nem utal tehát arra, hogy a népnévi és a törzsnévi helynevek keletkezési idejében valamiféle lényegi különbség mutatkozna, de a foglalkozásnévből alakult településnevek időbeli paraméterei sem jeleznek meghatározó eltérést.101 3.ábra A népnévből alakult településnevek szerkezeti típusainak időbeli eloszlása Kérdésként merülhet fel az is, hogy vajon a képzéssel alakult nevek hogyan illeszkednek bele ebbe az időrendbe, s nem ad-e ez az összefüggés valamiféle magyarázatot arra, hogy ez a típus miért hiányzik szinte teljesen a törzsi helyneveknél. A képzéssel alakult helynévformák mind a népnévből, mind pedig a foglalkozásnévből létrejött helynevek esetében időrendjüket illetően szoros megfelelést mutatnak a formáns nélküli névalakok gyarapodásával: a népneveknél ezek csúcsa a 14. század 101 Vizsgálandó probléma lehet ugyanakkor, hogy mit mutatnak további fontos névtípusok (pl. a személynévi eredetű helynevek) relatív kronológiai viszonyai. — alapalakban " képzővel — fr-i köznévvel je kőként
