Századok – 2016
2016 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Hoffmann István - Tóth Valéria: A nyelvi és etnikai rekonstrukció kérdései a 11. századi Kárpát-medencében
282 HOFFMANN ISTVÁN-TÓTH VALÉRIA a törzsnévivel azonos alakú személynevek akár törzsnévi helynevekből is létrejöhettek. A párhuzamos nyelvi alakulatok (a nép- és a foglalkozásnévi eredetű személynevek) nagy száma, s a jelentékeny számú törzsnévi helynév mellett a velük egyező alakú, de magyarázatában többféle lehetőséget is megengedő személynevek elenyésző mennyisége alapján úgy véljük, hogy a magyar törzsneveket személynévként nemigen használták fel a régiségben.91 A társadalmi csoportnevek településnevekben — több más névtípushoz hasonlóan — alapvetően négyféle szerkezetben fordulnak elő: állhatnak önmagukban, helynévképzővel vagy településnév-formánsként szereplő földrajzi köznévi utótaggal, és szerepelhetnek már korábban létező helynevek jelzőjeként is.92 u l.l alapalakban képzővel földrajzi köznévi utótaggal jelzőként ■ népnév ■ törzsnév foglalkozásnév 1.ábra A névszerkezeti típusok aránya a társadalmi csoportnevekből alakult ómagyar kori településnevekben E helynévi szerkezettípusok eltérő történeti folyamatok következtében más-más nyelvi eszközök révén jöttek létre: metonímiával, helynévképzéssel, illetve szintagmatikus összetétel útján. A negyedik típusba tartozó nevek szerkezeti változással, kiegészüléssel jöttek létre meg91 Benkő Loránd is sajátos ellentmondást látott abban a körülményben, hogy a törzsnevekből nem lettek személynevek, nemzetségnevek, „ugyanakkor sok száz helynévnek váltak széles területeken névadóivá” (Benkő L.: Név és történelem i. m. 118.). 92 A Rácz Anita által tárgyalt ötödik típus, amelyben az utótag nem településnév-formáns szerepű földrajzi köznév, az e körben tárgyalt előtagokkal elenyészően ritkán fordul elő, ezért e típust a továbbiakban figyelmen kívül hagyjuk.
