Századok – 2016
2016 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Hoffmann István - Tóth Valéria: A nyelvi és etnikai rekonstrukció kérdései a 11. századi Kárpát-medencében
A NYELVI ÉS AZ ETNIKAI REKONSTRUKCIÓ KÉRDÉSEI... 283 lévő településnevekből.93 Rácz Anita — körültekintően összeállított helynévkorpusz alapján — azt állapította meg, hogy e négy névszerkezeti típus a népnévből alkotott településnevek körében viszonylag kiegyensúlyozottan fordul elő, megközelítőleg azonos arányban. A foglalkozásnévből alakult településnevek háromnegyede formáns nélkül áll, egyötöde pedig képzővel, s elenyésző az összetételek száma. A törzsnévi helynevek körében viszont jószerével csak egyetlen névszerkezeti típus található, a formáns nélküli névalakoké, s legfeljebb néhány név sorolható a másik két csoportba.94 Az itt figyelembe vehető helynevek (Kércs, Kérd, Megyercs; Jenőfalva, Kérfalva, Nyékfalva stb.) alakulásmódja azonban egyedi vizsgálatot kíván, amelynek során figyelembe kell venni a településnevek változására jellemző tipológiai folyamatokat is: joggal vetődhet fel ugyanis annak a gyanúja, hogy a kérdéses nevekben szereplő helynévképző, illetve földrajzi köznévi utótag nem a név alapjául szolgáló törzsnévhez, hanem az abból alakult helynévhez kapcsolódott.95 Meglévő helynévhez törzsnévi előtag jelzőként nem szokott járulni. Még ha a fenti, a névtípus néhány elemének változására vonatkozó feltevésünk igazolódna is esetleg, az sem változtatna — az ide tartozó nevek kis száma miatt — azon a megállapításon, hogy a törzsnévi helynevek a magyar helynévrendszernek különlegesen egynemű és a változásoknak erősen ellenálló, más névtípusokkal kölcsönhatásba nemigen kerülő, zárt csoportját alkotják. A nevek változási érzékenységének96 bizonyítéka lehet az is, ha más nevek váltják fel őket: a törzsnévi helynevek körében azonban ezt a változástípust is csak igen ritkán látjuk megjelenni.97 Arra a kérdésre, hogy vajon mivel magyarázható a törzsnévi helyneveknek ez a fajta strukturális egyneműsége és ezzel összefüggő elszigeteltsége a magyar helynevek rendszerében,98 bizonyítékokkal alátámasztott, objektív nyelvészeti-névtani magyarázatot sajnos nem tudunk adni. Hipotézisként felmerülhet esetleg egy olyan magyarázatnak a lehetősége, amely szerint a névtípusnak a sokak által feltett — de mint 93 A folyamat értelmezéséhez lásd Tóth Valéria: Településnevek változástipológiája. Debrecen. 2008. 66-70. 94 Rácz A.: Les noms groupes sociaux i. m., Uő: A nép- és törzsnévi helynevek i. m., Uő: A foglalkozásnál eredetű településnevek i. m. 95 E változási folyamathoz lásd Tóth V: Településnevek változástipológiája i. m. 70-79., 110-131. 96 E fogalom tartalmára vonatkozóan lásd Tóth Valéria: A településnevek változási érzékenységéről. In: Nyelvi identitás és a nyelv dimenziói. Szerk. Hoffmann István - Juhász Dezső. Debrecen-Bp. 2007. 57-65., valamint Uő: Településnevek változástipológiája i. m. 232-240. 97 Vö. Rácz A: Törzsnévi eredetű helyneveink i. m. 13-14. 98 Másfelől viszont ki kell emelni azt is, hogy a törzsnévi helynevek metonimikus névadással keletkeztek, ami a régi magyar település-névadás talán leggyakoribb módja volt (vö. Hoffmann I.: A Tihanyi alapítólevél i. m. 226-232.).
