Századok – 2016
2016 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Hoffmann István - Tóth Valéria: A nyelvi és etnikai rekonstrukció kérdései a 11. századi Kárpát-medencében
A NYELVI ÉS AZ ETNIKAI REKONSTRUKCIÓ KÉRDÉSEI... 281 kor tekinthetünk legfeljebb valamely magyar helynevet, ha annak az alapjául bizonyíthatóan olyan szó szolgált, amely a magyarban vagy bármely más, a térség szempontjából figyelembe vehető nyelvben kimutathatóan rendelkezik törzsnévi vagy egyéb néprésznévi használattal vagy esetleg ennek hiányában erre utaló biztos etimológiai magyarázattal. A továbbiakban a törzsnévi helynevek és ennek révén esetleg az ezek mögött húzódó törzsnevek nyelvi kapcsolatrendszerét próbáljuk felmérni az Árpád-kor első századaira vonatkozóan. Azt vizsgáljuk, hogy az ide tartozó nevek és szavak milyen más név- és szócsoportokkal mutatnak összefüggést, illetve milyen morfématípusokkal léphettek kapcsolatba. Áttekintésünket Rácz Anitának több olyan, a közelmúltban megjelent — részben a fentiekben is már többször idézett — dolgozatára alapozzuk, amelyben a szerző egyrészt a törzsnévi helynevek nyelvi kérdéseit állította középpontba,84 másrészt viszont e helynévcsoport nyelvi jellemzését nem önmagában végezte el, hanem a népnévi és a foglalkozásnévi eredetű helynevekkel való összevetésben,85 amire az ad lehetőséget, hogy e helynévcsoportok alapjául olyan közszók szolgálnak, amelyek az ún. társadalmi csoportnevek közé tartoznak.86 Mind a népnevekből, mind pedig a foglalkozásnevekből gyakran alakult személynév az Árpád-korban,87 s ennek alapján azt várnánk, hogy a magyar törzsek neveit is gyakran megtaláljuk ilyen szerepben. Ezzel szemben — amint arra már fentebb utaltunk — Kniezsa a törzsnevek fontos jegyeként állapította meg, hogy személynévként nem fordulnak elő.88 Kristó azonban Németh Gyulára támaszkodva felsorolt néhány ilyen személynévi példát,89 ezekről azonban Rácz Anita meggyőzően bizonyította, hogy más közszói eredetre is ugyanolyan, esetenként nagyobb valószínűséggel visszavezethetők.90 Benkő Loránd több helyen elejtett megjegyzésére támaszkodva pedig emellett azt is felvetette, hogy törzsnévi eredetű településnevekről. In: Nyelvi identitás és a nyelv dimenziói. Szerk. Hoffmann István - Juhász Dezső. Debrecen-Bp. 2007. 45-55.). 84 Rácz A.: Törzsnévi eredetű helyneveink i. m. 86 Rácz A.; A nép- és törzsnévi helynevek történeti-tipológiai sajátosságai. Helynévtörténeti Tanulmányok 11. (2015) 17-34., Uő: Les noms groupes sociaux dans les anciens noms de communes Hongrois. In: Proceedings of the Third International Conference on Onomastics “Name and Naming” Conventional / Unconventional in Onomastics. Szerk. Oliviu Felecan. Cluj-Napoca 2015. 540-550. Uő: Profession names in old Hungarian settlement names. Nyelvtudományi Közlemények 111. (2015) 117-131., Uő: A foglalkozásnévi eredetű településnevek történeti tipológiai sajátosságai. In: A nyelv dimenziói. Tanulmányok Juhász Dezső tiszteletére. Szerk. Bárth M. János - Bodó Csanád - Kocsis Zsuzsanna. Bp. 2015. 410-421. 86 Rácz A.: Törzsnévi eredetű helyneveink i. m. 14. 87 Vö. ehhez pl. Hajdú M.: Általános és magyar névtan i. m. 351-352. 88 Kniezsa Magyarország népei i. m. 371. 88 Kristó Gy.: Szempontok i. m. 41. 90 Rácz A.: Törzsnévi eredetű helyneveink i. m. 15-17.