Századok – 2016
2016 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Hoffmann István - Tóth Valéria: A nyelvi és etnikai rekonstrukció kérdései a 11. századi Kárpát-medencében
A NYELVI ÉS AZ ETNIKAI REKONSTRUKCIÓ KÉRDÉSEI... 277 fakad, s így „az ősgeszta rendeltetésénél fogva a törzsnevek létére vonatkozóan nem lehet forrás”.66 Arra vonatkozóan, hogy egy-egy fogalom kiavulását a mindennapi életből mennyivel követi az őt jelölő szó kiveszése a nyelvhasználatból, nincsenek ismereteink. így nem tudunk képet alkotni arról sem, hogy a törzsi szervezet felbomlását követően a törzsek megnevezései meddig éltek még a nyelvközösség tudatában. Ebben a kérdésben csupán szubjektív megítélések fogalmazódhattak meg: Kristó például László Gyulát idézi ezzel összefüggésben, aki szerint „a maga nemében páratlan dolog lenne, hogy olyan nagy hagyományú összetartó erő, mint a törzs egy nemzedék alatt emlékét veszítené, kiveszne történelmi tudatunkból”.67 Györffy György a magyar krónikairodalom kapcsán arról beszél, hogy az emberi emlékezet határa „70 évre nyúlik vissza”.68 Benkő Loránd Anonymus-tanulmányaiban saját gyűjtőtapasztalatai alapján azt állapítja meg, hogy a népi emlékezet legfeljebb 2-3 nemzedékre tud visszamenni.69 A törzsnevek Árpád-kori fennmaradásának lehetséges időhatárait mérlegelve a kutatók nem vettek figyelembe egy igen fontos és felettébb kézenfekvő körülményt, azt tudniillik, hogy e szavak a jelzett korban helynevek százaiban éltek tovább az e helyeket ismerő korabeli népesség mindennapi nyelvhasználatában. A korábbiakban azt már megállapítottuk, hogy a helynévadást szemantikailag tudatos aktusnak fogjuk fel, ami az itt vizsgált helynevek esetében azt jelenti, hogy — ahogyan ezt minden kutató korábban is értelmezte — az első törzsnévi helynevek, de talán e neveknek a nagy része is úgy jött létre, hogy ezzel a település lakói vagy lakója, esetleg a környezetükben élők az illető törzshöz, népcsoporthoz való tartozásukat kívánták kifejezni, azaz létrejöttükkor e nevek szemantikailag feltétlenül motiváltak voltak. A kérdés az, hogy a helynevek szemantikai áttetszőségét70 milyen hosszú ideig őrzik meg a nyelvhasználók. Amikor az újabb generációk képviselői a világ megismerésének folyamatában, annak részeként elsajátítják a környezetükben lévő helyek megnevezéseit, azzal együtt a helyi hagyományoknak megfelelően többnyire annak az ismeretnek is a birtokába jutnak, ami az adott hely meg66 Kristó Gy.: Szempontok i. m. 40., lásd még Uő: Törzsek és törzsnévi helynevek i. m. 425., továbbá Rácz A.: Törzsnévi eredetű helyneveink i. m. 10-12. 67 Kristó Gy.: Törzsek és törzsnévi helynevek i. m. 425. 68 Györffy György: Krónikáink és a magyar őstörténet. Régi kérdések - új válaszok. Bp. 1993. 393. 69 Benkő Loránd: Anonymus gesztája nyelvészeti revíziójának szükségességéről. Magyar Nyelv 90. (1994) 134., Uő: Név és történelem i. m. 43^14. 70 Természetesen nem minden helynév szemantikailag áttetsző egy-egy nyelvközösség beszélői számára: a jövevénynevek például az egynyelvűség körülményei között sohasem azok.
