Századok – 2016

2016 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Hoffmann István - Tóth Valéria: A nyelvi és etnikai rekonstrukció kérdései a 11. századi Kárpát-medencében

276 HOFFMANN ISTVÁN-TÓTH VALÉRIA ugyanakkor „a X. század végénél aligha lehetnek régebbiek”:58 azaz Knie­­zsa szerint e helynevek a 11. század első felében jó két generációnyi idő­szak alatt keletkeztek.59 Az alsó időhatárt a törzsek bomlási folyamatá­nak a történettudomány által vallott időszakához köti, a felső időhatárt pedig ahhoz, hogy a 11. század végi ősgeszta nem említi a törzsek neveit, mivel addigra azok „már teljesen feledésbe merültek”.60 Arról azonban nem szól, hogy ennek megfelelően miért nem a század végére, hanem éppen a közepére helyezi a kronológiai határt. Kniezsa érvelése — a Melichéhez hasonlóan — nyelvészeti jellegű érveket, bizonyítékokat te­hát nem tartalmaz, hanem bizonyos tekintetben hipotetikus történettu­dományi ismereteken alapul, de emellett még önkényes is a fenti magya­rázathiány következtében. A későbbi szakirodalom jórészt e két véleményre hagyatkozva fog­lal állást a kérdésben. Györffy György például évtizedek múltán is Me­­lich álláspontját idézi minden kommentár nélkül.61 Kristó szerint ez idő tájt a történettudományi szakirodalom jórészt ezt a felfogást képvisel­te.62 Bárczi Géza Melich és Kniezsa véleményét ötvözve úgy véli, hogy a törzsi helynevek „minden valószínűség szerint még a X. sz.-ba tartozó elnevezések, de semmi esetre sem lépi születésük túl a XI. sz. közepét, mert ez utóbbi időpontban nemcsak a törzsi szervezet volt már a múlté, de az egykori törzsi hovatartozás tudata is teljesen elhomályosult az em­berekben”.63 Benkő Loránd — külön érvelés nélkül — a 10-11. század­ból való elnevezéseknek tartotta a törzsi helyneveket,64 s ugyanezt a fel­fogást képviseli Mező András és Németh Péter is helynév-etimológiai szótárában.65 Kniezsa tételeit komolyabb bírálat alá először Kristó Gyula vette 1976-ban. Felhívja a figyelmet arra, hogy a törzsneveknek az ősgeszta­­beli hiánya nem a törzsneveknek az emlékezetből való kiesését mutatja, ahogyan azt Kniezsa gondolta, hanem a geszta történelemszemléletéből 58 Kniezsa 1.: Magyarország népei i. m. 371. 59 Egy későbbi munkájában így fogalmaz: „a belőlük [ti. a törzsek megnevezéseiből] alakult helyneveknek még a XI. század eleje előtt kellett keletkezniük, amikor a környék lakossága még tud­ta e telepek lakóinak törzsi hovatartozását” (Kniezsa /.: Keletmagyarország i. m. 124.). 60 Kniezsa I.: Magyarország népei i. m. 371. 61 Györffy György: A magyar törzsi helynevek. In: Névtudományi vizsgálatok. A Magyar Nyelv­­tudományi Társaság Névtudományi Konferenciája. Szerk. Mikesy Sándor - Pais Dezső. Bp. 1960. 28. 62 Kristó Gy.: Szempontok i. m. 39. 63 Bárczi G.: A magyar szókincs i. m. 157. 64 Benkő Loránd: A magyar tulajdonnevek története. In: Bárczi Géza - Benkő Loránd - Berrár Jolán: A magyar nyelv története. Bp. 1967. 387. 65 Mező András - Németh Péter: Szabolcs-Szatmár megye történeti-etimológiai helységnévtára. Nyíregyháza 1972. 11.

Next

/
Thumbnails
Contents