Századok – 2016
2016 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Erős Vilmos: A második "Száműzött Rákóczi” vita. (Szekfű Gyula "Bethlen Gábor” című művének korabeli fogadtatása)
27 Én Gálócsy135 nevét soha nem hallotttam. — Angyal és Miskolczy136 azt mondják, hogy valami különc öregember, volt megyei tisztviselő. — Én már a röpcédula első bekezdése után ítélve is nem tökéletes eszű embernek tartom. Ilyet csak az írhat, akinek a fejében egy kerékkel több vagy kevesebb van. Ezt a körülményt használhatta föl Kacziányi, ha mint véled ő áll a röpcédula mögött...137 A röpcédula tartalma több mint gyalázatos. írója vagy szanatóriumba vagy börtönbe való. Végtelenül sajnállak, hogy ilyen szemét emberrel gyűlt meg a bajod... Mert ‘da hört sich alles auf138 - mint a bécsiek mondják.” A MÁSODIK „SZÁMŰZÖTT RÁKÓCZI” VITA Bécs, 1930. márc. 28. 92. „Kedves jó Barátom! Csak ma, 28-kán, reggel vettem 26-dikán kelt szíves soraidat és így csak ma tudathatom Veled, hogy mindig tárt karokkal fogadunk Téged s így örülni fogunk, ha április 5. és 6. napjaira nálunk szállsz...Ha az a bizonyos ember csakugyan mondta volna valakinek, hogy Thall. 1905-ben (vagy bármikor) neki a röplap szerinti kéziratot fölajánlotta: akkor a ‘de mortuis nil nisi bene’139 közmondás dacára is azt kellene hinnem, hogy az a mortuus vagy őrült vagy szemenszedett gazember volt...140 Leveled egyik passzusa így szól: ‘...a Staatsarchivban szeretném majd megállapítani, hogy használta-e valaki az 1715-35. évek Turcicáit én előttem úgy, hogy annak jegyzetei Thall. kezébe kerülhettek volna. Ezt Bittner141 bizonyára szívesen meg fogja tenni.’ Mivel a Staatsarchiv-beli thémáról többet nem írsz: hát nem tudom: vájjon azt kívánod-e, hogy én szóljak kívánságodról 135 Gálócsy Árpád (1864-1934), a Magyar Életrajzi Lexikon szerint foglalkozása szerint kohómérnök, aki főként a két világháború közötti időszakban a fajvédők mozgalmának számon tartott, harcos képviselője volt. Vö. Bosnyák Zoltán: A Magyar fajvédelem úttörői. Budapest: Stádium, 1942. Új kiadása Budapest, 2000, Gede testvérek. Magyar Életrajzi Lexikon: 1000-1990. Szerk. Kenyeres Ágnes. Budapest, Arcanum, 2001. http://mek.oszk.hu/00300/00355 (letöltve 2015. júliusl4.). A további utalások a Magyar Életrajzi Lexikonra erre a letöltésre vonatkoznak. A fajvédőkről újabban vö. Gyurgyák János: Magyar fajvédők. Budapest, Osiris. 2012. 136 Miskolczy Gyula, szintén Szekfű köréhez tartozó történész. Leveleire Szekfűhöz vö. EKK G 628. 137 Kacziányi Géza (1856-1939) már „A száműzött Rákóczi” körüli botrány kirobbantásában is alapvető szerepe volt. Egyébként életrajzi adatai szerint író, középiskolai tanár, publicista, független párti politikus. Vö. még Függelék II. Kacziányról bővebben vö. Kosáry Domokos: A Görgey-kérdés története I—II. Budapest, Osiris. 1994. passim 138 Ez már mindennek a teteje/Itt már nincs tovább (német). 139 Halottakról jót vagy semmit (latin). 140 Vö. Függelék II. 141 Bittnerről vö. Thomas Just: Ludwig Bittner (1877-1945). Ein politischer Archivar. In: Karel Hruza (Hrsg.) Österreichische Historiker 1900-1945. Wien, Köln, Weimar, Böhlau. 2008. 283-305.
