Századok – 2016
2016 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Erős Vilmos: A második "Száműzött Rákóczi” vita. (Szekfű Gyula "Bethlen Gábor” című művének korabeli fogadtatása)
28 ERŐS VILMOS Bittnernek? Vagy Te akarsz vele Bécsben áprilisban beszélni? Én természetesen igen szívesen szólok Bittnernek. De úgy vélem, hogy talán jobb volna, ha Te beszélnél ápril 5-dikén (esetleg - 6. vasárnap lévén, ápril. 7.kén) s megállapodnál vele a konstatáló bizonyítvány kedved szerinti szövegében ... Hát az a Gálócsy tanúja Perczel Mór, igazi Perczel? A 49diki Perczel Mór unokája?....142.” Bécs, 1930. ápr. 10, este 96. „Steinherz Csuday-bírálatára143 én határozottan emlékszem, emlékszem arra is, hogy Steinherz kimutatta, hogy Csuday Fessler-Kleinnak144 még a sajtóhibáit is átvette. Meg voltam győződve, hogy a bírálat az Institut Mitteilungjaiban145 jelent meg. De mivel ott nem találod, hát meghökkentem. Azonban kisegített Angyal. O a leghatározottabban emlékszik rá, hogy Steinherznek ezen bírálatát a (Hist. Vierteljahrschrift, VI (1903)91-98) Historische Zeitschrift-ben146 nagy élvezettel olvasta. Hát bizonyára meg fogod találni.147 Én Csudayt akkor ismertem meg amikor még csornai premontrei volt; igen világosan öltözött, világos meggyszínű kesztyűt hordott. Mosolyogtunk rajta a Staatsarchivban, noha igen udvarias ember volt. - Azóta sem láttam.148 142 Az itt szereplő és a későbbiekben még felvetődő Perczel Mórról vö. Függelék II. 143 Samuel Steinherz (1857-1942), osztrák történész, előbb az Institut für Österreichische Geschichtsforschung munkatársa, majd a Prágai Egyetem professzora. 144 Vö. Fessler Ignác Aurél: Die Geschichte der Ungern und ihre Landsassen. Leipzig, 1815- 1825. Későbbi kiadása (1867-83) Klein Emészt kiegészítésével jelent meg. 145 Itt nyilván Károlyi MIÖG-re (Mitteilungen des Instituts für die Österreichische Geschichtsforschung) gondolt. Erről vö. Erős Vilmos: A modern osztrák történetírás. Korunk, 2013/7. Július. 90-97. Illetve az ott megadott irodalom. 146 A Hist. Vierteljahrschrift Károlyi utólagos beszúrása. 147 Vö. előző jegyzetek. 148 Érdemes itt felidézni, hogy Csuday Jenő 1935-ben levelet írt Angyal Dávidnak, amelyben felidézi a Gálócsy-ügy hátterét is. „Nem vagyok biztos abban, van-e tudomásod arról, hogy egy osztrák cisztercita a bécsi cs. és kir. titkos levéltárban ráakadt I. Ferenc József iratára, amelyben Szekfű Gyulának a Száműzött Rákóczi megírásáért tízezer korona jutalmat utalt ki. Ezt Fery Aladár, földbirtokos fia Fery Oszkár altábornagynak... megírta boldogult Gálócsy Árpádnak, aki erre támaszkodva írta meg nevezetes röpcéduláját, mely miatt Szekfű Gyula sajtópert is indított Gálócsy ellen.” Csuday levele Angyal Dávidnak, 1935. Dec 24. G 628. (Fery Oszkár (1860-1919) csendőrtábornok, 1919-ben a kommunisták agyonverték.) Angyal Dávid a levelet eljuttatta Szekfűhöz, aki ennek alapján be kívánta perelni Csudayt. Szekfű Angyalnak, 1936. január 13. MTA Kk, Ms 805U03. „A dolgot megbeszéltem az ügyvéddel, s az azt kéri, hogy az illető urak organizált támadása (mint előbb volt a Perczel-Pázmándi ügy, Gálócsyval, ép így megszervezve) esetleg megelőzhető, ha bepörlöm Cs. urat a Tanár Úrhoz írt levél alapján.” (Perczel-Pázmándi-hoz vö. az egyéb jegyzetek.) Az „illető urak” értelmezéséhez segítség Szekfű egy további levele Angyalhoz, amelyben a Turul-hoz köthető közszereplők támadásairól tudósít: „az egyik turáni reform-hetilapban most egy ilyen találós kérdés jelent meg: vajon Szekfű a Rákóczi-pénzekből veszi a Rákóczy-bélyegeket? Ez már bejelentés a Cs. maffia részéről, amit a többi követni fog. (Szerkesztője a lapnak Bánsághyvolt Turul-vezér, képviselő.)” Ms 805\106. 1936. január 27. (Bánsághy Velcsov Györgyhöz vö.
