Századok – 2016
2016 / 1. szám - KRÓNIKA - Ligeti Dávid: Beszámoló a Szabad választás - szabad a választás? című konferenciáról
KRÓNIKA BESZÁMOLÓ a Szabad választás - szabad a választás? című konferenciáról. 2015. december 8-án került sor a VERITAS Történetkutató Intézet által szervezett ötödik tudományos konferenciára, amelynek az Országház Felsőházi Terme adott otthont. A tanácskozás témája az 1945. november 4-én lebonyolított országos választás volt, annak 70. évfordulója alkalmából. A hat elhangzott előadás több aspektusból vizsgálta Magyarország legmagasabb — demokratikus és csaknem általános választójogon alapuló — részvételi arányú választását. A konferenciát Szakály Sándor főigazgató (VERITAS Történetkutató Intézet) nyitotta meg, majd Gulyás Gergely az Országgyűlés alelnöke köszöntette a résztvevőket. A történészi előadások sorát Gyarmati György főigazgató (Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára) kezdte meg, A magyar belpolitika erővonalai a háború befejezése utáni hónapokban című előadásával. Gyarmati rámutatott, hogy Magyarországot mint politikai entitást újra kellett definiálni a második világháborút követően. A belpolitikai viszonyokat a főigazgató négy aspektus alapján mutatta be, a tövényhozás, a végrehajtó hatalom, az önkormányzati igazgatás, valamint a pártok működésének szempontjából. Gyarmati megállapította, hogy az Ideiglenes Nemzetgyűlés már csak azért sem lehetett az új Magyarország szuverén törvényhozó szerve, mert az megalakulásakor csak a fél országra kiterjedő joghatóságú, „hadiparlament” volt. A testület fő célját Gyarmati a „Horthy-rendszer ad acta tételében” látta. Ezt követően az előadó a végrehajtó hatalom nehézségeit mutatta be, amelyet leginkább a gazdaság kilátástalan helyzetével illusztrált. A hadigazdálkodás következményei, valamint a jóvátételi terhek igen szűk mozgásteret engedtek a kormánynak, amelyet még tovább szűkített a szovjet politika is, például a vegyes vállatok kialakíttatásával. Gyarmati felidézte Böhm Vilmos hírhedtté vált adomáját, amely szerint a Magyar-Szovjet Hajózási Rt.-ben „mi adtuk a hajót, a szovjetek pedig a Dunát”. A főigazgató a közlekedési nehézségek okozta lassú kapcsolattartást is aláhúzta, mint a központi igazgatást gátló tényezőt, hiszen a napi közlekedési tempó nem haladta meg az 50 km/nap sebességet, amely még a politikai elitre is igaz volt. Az előadás következő tematikája a helyi területi igazgatás nehézségeit vázolta, rámutatva arra, hogy a pártoknak nem állt rendelkezésére megfelelő számú szakember. Gyarmati kiemelte, hogy „a közigazgatás a választási procedúra részévé vált”, az újonnan kinevezett tisztviselők pártszervezési funkciókat is elláttak, és különösen a községi szint igazgatását jellemezte esetlegesség. A vidéki igazgatást alapvetően meghatározta a földosztással összegfüggő intézke
