Századok – 2016
2016 / 1. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Főcze János: Történetírói dilemmák, személyes történetek és kihívások
A bevezető tanulmányt az 1945 és 1948 közötti püspökkari tanácskozások 24 hiteles és teljes terjedelemben közölt jegyzőkönyve követi. Ezután a függelékben a korszak azon tanácskozásainak dokumentumai találhatók, amelyeknek jegyzőkönyve nem lelhető fel: 1947-ből egy pro memoria, illetve 1948 utolsó három püspökkari konferenciájáról — a kiépülő kommunista diktatúrára jellemző módon — hat állambiztonsági jelentés. Az összesen 28 püspökkari tanácskozás jelzi, hogy a főpapok a tárgyalt időszakban jóval gyakrabban üléseztek, mint a Horthy-korszakban vagy manapság. Nyilvánvalóan a második világháborút követő néhány év kiélezett politikai légkörének tulajdonítható, hogy az 1945 előtt szokásos őszi és tavaszi ülések mellett más időpontban is tanácskoztak. Különösen kirívó 1948 júniusa, amikor lényegében hetente tartottak rendkívüli ülést, hogy az iskolák államosítására irányuló kormányzati törekvésre késedelem nélkül reagálhassanak. A közölt dokumentumok segítségével megbízhatóan rekonstruálni lehet, kik vettek részt és miről tárgyaltak a vizsgált időszak püspökkari tanácskozásain. A jegyzőkönyvbe felvett témák sokszínűek: politikai, társadalmi, gazdasági, szociális, kulturális, illetve természetesen a vallásgyakorlással összefüggő kérdéseket is érintenek. Kirajzolódik a katolikus egyháznak mint a kommunista diktatúra utolsó ellenlábasának küzdelme a társadalom fölötti totális ellenőrzésre törekvő állammal szemben. Az olvasó árnyalt képet kap az 1945 és 1948 közötti püspöki karról, amelynek tagjai még abban az időben szocializálódtak, amikor az állam támogatta a katolikus egyházat, de amelynek már olyan korban kellett döntéseket hozni, ahol egyre nyilvánvalóbbá vált az ateista és antiklerikális kommunizmus kormányzati térnyerése. Jól érzékelhető a tanácskozások két legaktívabb szereplőjének Mindszenty József hercegprímás, esztergomi érseknek és Czapik Gyula egri érseknek számos esetben eltérő álláspontja a kiélezett helyzetben szükségesnek tartott lépések megtételéről. Beke Margit mellett Balogh Margit munkáját is dicséri a 750 tételt meghaladó jegyzetapparátus, amely különösen a korszakot kevésbé ismerő olvasónak jelent nélkülözhetetlen segítséget. Ugyancsak Beke Margit érdeme a gazdag, több mint 50 oldalt kitevő mellékletanyag. Ez utóbbiban öt táblázat található: az 1945 és 1948 közötti püspökkari tanácskozások időpontjairól és helyszíneiről, a korszakban az egyházmegyéket vezető ordináriusokról, a püspöki kar által a kormány tagjainak, illetve a pápának küldött memorandumokról, a hívek előtt felolvasandó körlevelekről és a sajtó által nyilvánosságra hozott nyilatkozatokról. Az első kiadáshoz képest a mellékletek között helyet kaptak az ordináriusok rövid életrajzai is. A forráskiadványban való eligazodást nagymértékben segíti a rövidítések feloldása, az idegen szavak és kifejezések magyarázata, valamint három mutató (földrajzi név-, személynév- és tárgymutató). Mai digitális világunkban a keresést még könnyebbé tette volna egy cd-melléklet, amely legalább a jegyzőkönyveket tartalmazza. Remélhetőleg egyszer ennek kiadására is sor kerül. A forráskiadványt nagy haszonnal forgathatják történészek, egyetemisták és az 1945 utáni egyháztörténet, illetve Mindszenty bíboros személye iránt érdeklődő laikus olvasók, ahogy ezt az első kiadás már bizonyította. Minden szempontból kiváló szakkönyvet vehet kézbe az olvasó: a belső tartalommal együtt jár az igényes kivitelezés: a keménytáblás borító, a jól strukturált oldalképek és a szép tipográia. Beke Margit munkája a Katolikus egyház zsinatai és nagygyűlései (1790-2010) OTKA-program keretében megjelenő sorozat első kötete, várjuk a továbbiakat is. Gianone András TÖRTÉNETÍRÓI DILEMMÁK, SZEMÉLYES TÖRTÉNETEK ÉS KIHÍVÁSOK Kovács Kiss Gyöngy szerk. A történész műhelye. Komp-Press Kiadó, Korunk, Kolozsvár, 2015. 256 o. Mi a történész feladata és mi a történetírás helye a tudományok között? Melyek a történész és a történetírás közötti viszony fő meghatározói és hol tart jelenleg a történettudomány? - ezekre és más ezekhez hasonló a kérdésekre keresték a választ a kolozsvári Korunk műhelyéhez közel álló magyarországi és erdélyi történészek A történész műhelye című, újonnan megjelent kötetben. TÖRTÉNETI IRODALOM 237
