Századok – 2016
2016 / 1. szám - MŰHELY - Pritz Pál: Hory András varsói évei
HORY ANDRÁS VARSÓI ÉVEI 185 hogy a külpolitikát továbbra is Bethlen szabja majd meg. Inkább elment 1925-ben Berlinbe követnek. Gömbös Gyula kormányában 1933 elején aztán elvállalja a posztot, mert a Bethlennél kisebb kaliberű kormányfő mellett önállóságot remélt. „Csak” azt nem vette számításba, hogy a szintén nem tehetségtelen Gömbös Gyula az idők során sokat tanult. így azután (messze nem szokatlanul, hiszen a diplomáciatörténet tárháza tömve van kormányfők és külügyminiszterek összecsapásaival) sokat huzakodtak. Miközben az alapkérdésben egyetértettek. Tehát abban, hogy ápolni kell a magyar-olasz viszonyt, ám ennél is lényegesebb Berlin támogatásának megszerzése. Kétszeresen nehéz feladvány volt ez. A harmincas évek első felében is elevenen élt a húszas évek valósága. Amikor a weimari Németország idegenkedve nézett Horthy Miklós ellenforradalmi, polgári demokratikusnak aligha mondható Magyarországára. Azután hiába tartották mindkét oldalon emlékezetben az első világháborús vállvetve végigküzdöttnek stilizált16 éveket, a húszas évek német külpolitikája az un. Erfüllungspolitik, vagyis a beilleszkedés, a franciákkal való közös hang keresésének politikája volt. A hivatalos magyar politika az évtized zömében ugyan nem revizionista, ám Berlinben is tudtak a szavak mögé nézni. Akár az 1871 utáni évtizedek német-francia históriája is szolgálhatott beszédes párhuzamként. Amikor a franciák nem beszéltek Elzász-Lotharingiáról, mégis folyton a visszaszerzésén járt az agyuk. A korabeli magyar-német viszony olyan volt, hogy Bethlen Istvánt Berlin — annak minden törekvése ellenére — csak 1930-ban fogadja állami látogatásra. Az első világháború Németország addigi Duna-medence-politikáját is lezárja. Azt a politikát, amelynek középpontjában Magyarország állt. Helyére — és ez ma is így van — a Balkán-politika (Südostraumpolitik) lépett. Magyarországot már az is sértette, hogy a balkáni térségbe soroltatott. Ám hiába vágyott arra, hogy Berlin megint abban a szellemben kezelje, ahogy azt vele szemben Otto von Bismarck tette,17 ilyen visszarendeződést Gömbös Gyulának sem sikerült elérnie. A weimari és nemzetiszocialista Németország sakktábláján is Magyarország csak az egyik — fontos, ám nem a legfontosabb — figura. Gömbösről még ma is sok helyütt lehet olvasni azt a téves elbeszélést, mintha 1933. júniusi németországi vizitjével ő legitimálta volna a totális diktatúrát dermesztő gyorsasággal kiépítő, koncentrációs tábort már 1933 májusában berendező 16 A vilmosi liberál-imperialista Németország mind nagyobb fölénnyel kezelte Bécs-Budapest központú szövetségesét. 1917-ben megakadályozta békekötési törekvéseit. Nincs arra hiteles történelmi válasz, hogy a háború akkori befejezése vajon megmenti-e a Monarchiát, s benne a Szent István-i Magyarországot. Ám az bizonyos, hogy az 1918 őszi teljes vereség a végleges pusztulással lett egyenértékű. Már az 1916-ban publikált, Közép-Európát német égiszű gazdasági blokkba szervezni akaró Naumann-terv is világossá tette, hogy a dunai Monarchia gazdaságilag a német birodalom függvénye lesz, az 1918 májusában Spaa-ban aláírt vámuniós megállapodás ezt a nyomvonalat mélyítette tovább. 17 Otto von Bismarck úgy látta, hogy a Habsburgok birodalmának megabroncsolásában fontos lehet a magyarság szerepe. így az 1867. évi osztrák-magyar kiegyezést is szorgalmazta. A kiegyezés pedig lehetővé teszi, hogy a magyar politikai elit a Szent István-i birodalom belügyeit teljes önállósággal intézze. A következő évtizedek népességszámban, gazdaságban, kultúrában a jelentős gyarapodás időszakát hozzák meg.
