Századok – 2016

2016 / 1. szám - MŰHELY - Pritz Pál: Hory András varsói évei

zonyság arra, hogy szakmai vértezettség révén is lehet a tájékozódni akaró Ol­vasót segíteni. Ezért van az, hogy az 1987-es kötet nem követi Hory András szerkesztését, nem tárja az Olvasó elé a német agresszió utáni történéseket Naplójegyzetek címmel, hanem Hory András lengyelországi követi működését egyetlen fejezetben egyesítette. Nem csupán a két rész egyesítése, hanem az első rész alapos megrövidíté­se is — a megismert diplomáciai iratok alapján mondjuk — állja az idő próbáját. Azok részletes bemutatása egyszer önálló könyvbe kívánkozik. Itt csupán né­hány epizódot villantunk fel. A mélyebb megértés érdekében előtte célravezető felidéznünk a korabeli magyar külügyi szolgálatot is megosztó kuruc-labanc ellen­tétet. Történetünkben annak Hory András és Kánya Kálmán a reprezentánsa. * Személyesen még nem is ismerték egymást, s már szemben álltak. Közel fél emberöltőnyi különbség is elválasztotta őket. Kánya Kálmán 1869-ben, Hory András 1883-ban született. Az itáliai származású, a Bécstől alig messzi Sopronban felcseperedett Kánya Kálmán olyan magyar érzületű ember volt, aki kimondottan jól érezte magát a szupranacionális alakzatú Osztrák-Magyar Monarchiában, annak képviseletében. Hosszú, számos állomáshelyen eltöltött konzuli szolgálat után, amikor 1908-ban a két központú birodalom annektálja, tehát jogilag magába olvasztja az akkoron már általa kereken három évtizede véres harcokban megszállt Bosznia-Hercegovinát, Kánya a közös külügymi­nisztérium sajtóosztályát vezeti. A nemzetközi válságot kirobbantó lépést nem csupán helyesli, kimondottan élvezi annak élezését (Prochaska-affér).12 Hory András az azóta Cluj Napocavá lett Kolozsvárott olyan családban született, ahol a történeti gondolkodás középpontjában (a magyar világban oly’ gyakori módon) kitéphetetlenül az 1848-1849-es magyar forradalom és szabad­ságharc emlékezete állt. Édesapja, nagyanyja mellett keresztapja, Bartha Mik­lós, az ellenzéki Függetlenségi Párt egyik országosan ismert korifeusa is így ne­veli a nagy fantáziával megáldott, korán az írás bűvöletébe kerülő, tehetséges kisfiút. Rengeteg olvasmánya között ott van Bartha Miklós Ellenzék című lapja is. A lapot olvasva korán megérinti Bartha türelmetlen, társadalmi tartalmá­ban konzervatív nacionalizmusa, amelyet édesapja liberális gondolkodásmódja aligha semlegesített. Hory hazaszeretetének fontos forrása az oly sok véres függetlenségi hábo­rúval terhes magyar történelmi múlt iránti tisztelete, a szülőföld rajongó szere­­tete. Erdély jelenti számára az életre szóló élményt. Elsősorban Kolozsvár, a Belmagyar utcai13 szülői ház, a székelyföldi zúgó fenyvesek között megbúvó Homoród, a nyári szabadságok, az első álmodozó romantikus kapcsolatok, az első éjszakai szerenádok szívet-lelket gyönyörködtető színtere, amely szinte a gyermek Hory serdülésével, felnőtté válásával párhuzamosan válik mind kom­fortosabb, civilizáltabb fürdőhellyé. HORY ANDRÁS VARSÓI ÉVEI 183 12 Hory 1987, 392. 13 Ma Bulevardul 21. Decembrie 1989. Nr. 50. Az épület ma is látható.

Next

/
Thumbnails
Contents