Századok – 2016
2016 / 6. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Fiziker Róbert: Tudós és katona. Markó Árpád visszaemlékezései I-II.Szerk. Kincses katalin Mária - Mészáros Kálmán
TÖRTÉNETI IRODALOM 1595 feltételek megsértésének ürügyével elrendelték a szervezet feloszlatását, további szolgálatot választó tagjait pedig átirányították a szovjet hátországban feladatát ezalatt is zavartalanul folytató Légió kötelékébe. Az ötödik fejezetből megtudjuk, hogy a partizánvadászattal megbízott francia alakulat folyamatosan a keleti hadszíntéren teljesített szolgálatot egészen 1944 júliusáig. Bár ez idő' alatt az első' vonalban csupán egy epizodikus felbukkanása volt (1944 nyarán, közvetlenül Németországba való visszairányítása eló'tt), az alakulat a Közép Hadseregcsoport hátországában számos partizánelhárító hadműveletben vett részt a német fél számára is meglepő' hatékonysággal, melyeket vonakodva ugyan, de még a felettes német hatóságok is elismertek és jelentó's számú kitüntetéssel jutalmaztak. Ennek ellenére a Légiót 1944 augusztusában feloszlatták, tagjait pedig kötelező' érvénynyel — és gyakran akaratuk ellenére — átvezényelték a Waffen-SS kötelékébe, ahol a háború utolsó napjáig harcolniuk kellett. A könyv összegző fejezetében a szerző arra a következtetésre jut, hogy a tisztán politikai indíttatásból létrehozott Francia Antibolsevik Légió harctéri tevékenységétől függetlenül nem volt képes megfelelni az alapítói által támasztott elvárásoknak. A szélsőjobboldali mozgalmak képviselői ugyanis saját helyzetük látványos javulását remélték elérni a németek oldalán való katonai részvétellel, egyesek számára még Franciaország politikai vezetésének megszerzése sem tűnt elérhetetlennek, azonban a német katonai és politikai vezetés fellépése miatt ezen célok közül semmi sem valósult meg, így tehát az egyébként is jelentéktelen katonai erővel rendelkező alakulat tagjai teljesen feleslegesen áldozták életüket a keleti hadszíntér küzdelmeiben. A kötet értékét nagyszámú térkép és fénykép emeli, melyek közelebb hozzák a témát az olvasóhoz. A képek egy része külön érdekességet jelenthet, hiszen korabeli magyar propagandaújságok kép- és szöveganyagának felhasználásával kerültek be a kötetbe. Elvárható módon a gazdag bibliográfia mellett számos levéltári dokumentum ismertetése található a könyv mellékletében, valamint a jelentősebb személyek betűrendes életrajzával is találkozunk egy külön fejezetben, így a tudományos igényű érdeklődők is eredménnyel forgathatják a terjedelmes monográfiát. Mindezek alapján elmondható, hogy az olvasó egy jó stílusú, olvasmányos és szakmailag megbízható összefoglalót vehet kézbe egy ezidáig kevéssé ismert, de nagyobb érdeklődésre számot tartó témáról, ha elolvassa Bene Krisztián könyvét. Kult László TUDÓS ÉS KATONA Markó Árpád visszaemlékezései 7-7/. Szerk. Kincses Katalin Mária - Mészáros Kálmán HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Bp., 2014. 488 o. 2015 áprilisában — Romsics Ignác akadémikus szavaival — egy „valódi reneszánsz személyiség” mintegy ezeroldalas, két kötetben megjelent visszaemlékezéseit mutatták be a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum dísztermében. Markó Árpád (1885-1966) ugyanis hivatásos katonatiszti pályája mellett nem csupán a történettudomány, de a hegedű szolgálatában is hosszú évtizedeket töltött el. A katona, hadtörténész, levéltáros, akadémikus tudományos munkássága, amely a 17—19. századi magyar hadtörténelem
