Századok – 2016

2016 / 6. szám - KRÓNIKA - Dávid Géza: Halil Inalcik (1916?-2016)

KRÓNIKA

HALÍL ínalcik

(19161-2016)

Egyik változat szerint éppen 100 évet és két hónapot, egy másik szerint 99 esztendőt és majdnem 10 hónapot élt a 2016. július 25-én elhunyt Halil ínalcik, a 20. századi török történetírás legtekintélyesebb, nemzetközileg elismert, meghatározó személyisége. Egy olyan tudósról emlékezünk, aki hosszú élete során hazájában és külföldön egyaránt termékenyen vett részt az oszmanisztikai kutatásokban, jó néhány kiemelkedő kötetet és nagyszámú tanulmányt, enciklopédiacikket hagyva maga után.

Családja 1905-ben a Krímből menekült az oszmán fővárosba, Isztambulba. Halil ibrahim Ínalcik saját maga vallotta be, hogy - mivel papírjai elvesztek -, születési dátuma bizonytalan, s azt ő tette 1916. május 26-ára. Ennek dacára másutt az 1916. szeptember 7-i időpont olvasható, s olyan képek is fellelhetők róla az interneten, amelyek magyarázó szövege szerint 99. születésnapját ez utóbbi napon ünnepelte. Valószínű azonban, hogy ennél mintegy két évvel később jött világra. Édesanyja emlékezete szerint ugyanis fia akkor született, amikor az angolok a Hajdarpasa (Haydarpa§a) pályaudvart bombázták, ez pedig 1918-ban történt.

A család hamarosan Ankarába költözött, így felsőfokú tanulmányait már ott kezdte 1936-ban, az akkor frissen alakult egyetem újkori történelem szakán. Amikor végzett, az alma materben maradt tanársegédként. Doktorátusát még 19. századi témából írta (Az oszmán reformkor és a bolgár kérdés), de érdeklődése fokozatosan a korábbi korszakok felé fordult. Fiatalon felismerte a kádi jegyzőkönyvek (szidzsilek) jelentőségét, ezek között is az első oszmán székváros, Bursza 15. századból fennmaradt köteteiben rejlő lehetőségeket. 1954-ben kiadta a legkorábbi, 1431—1432-ben készült szandzsákösszeírást, amely egykori albán területeket foglalt magában. II. Mehmed szultán egyébként is érdeklődése középpontjában állt, ezért ugyanebben az évben egy teljes kötetet is