Századok – 2016
2016 / 6. szám - FIGYELŐ - Pastor, Peter: A történelmi mítoszok újragyártása
TÖRTÉNELMI MÍTOSZOK ÚJRAGYÁRTÁSA 1575 magyar hadsereg háborús felkészületlensége kapcsán hasznosítja. (193. oldalon a 69-70. jegyzet, illetve 476.) A szerző az újvidéki tömeggyilkosságot úgy mutatja be, mintha „partizánellenes” razziákra csak a Szerbiától visszanyert területeken került volna sor. Valójában a partizánellenes büntető intézkedések során ártatlan áldozatokat pusztítottak el Kárpátalja50 és Észak—Erdély visszafoglalása során is. Utóbbi esetben 1940. augusztus 30. és november 1. között 919 román személy vált a kém- és gerillahisztéria áldozatává.51 A leghírhedtebb tömeggyilkosságokra Ördögkúton (Treznea) és Ippen (Ip) került sor.52 Magyarországon a háború alatt a Horthy-rezsim erőszakszervezetei államellenes tevékenységért 250—300 személyt végeztek ki, s 15 000-et börtönöztek be.* 61 * 63 * 65 Cornelius erről csupán annyit mond, hogy 1942 márciusától kezdve „[...] egy sor baloldal-ellenes razziát hajtottak végre, ez hónapokig tartott, és ezek kapcsán számos kommunistát és más baloldalit letartóztattak, köztük Schönherz Zoltánt és Rózsa Ferencet, az illegális Kommunisták Magyarországi Pártja vezetőit. Rózsa belehalt a vallatásba,54 kínzásokba, Schönherzet kivégezték.” (230.) Nem kielégítő Cornelius hozzáállása a magyar Holokauszt történetéhez sem. Annak ellenére, hogy angolul megjelent könyvének recenzensei bírálták a szerzőt azért, hogy kihagyta monográfiájából a magyar Holokauszt első mérföldkövét, a húszezres kamenyec-podolszkiji tömeggyilkosságot, a magyar változatban sem tesz említést erről a tragédiáról. Cornelius Kállay Miklós szubjektív emlékiratára támaszkodva állítja, hogy a miniszterelnök a zsidók érdekében sajátította ki a zsidók földbirtokaikat.55 „Azt remélte, hogy az új zsidóellenes rendelkezéseket megtarthatja a gazdaság területén, így nem sérti a zsidók többségét, és a háború után majd mindent felül lehet vizsgálni.” (227-228.) Az angol változatban a szerző megemlíti, hogy a kisajátított földbirtokokért kárpótlást fizettek (201.), a magyar változatból azonban ezt a körülményt már kihagyták. Talán azért, mert akkor meg kellett volna említeni, amit egyébként az angol eredetiben sem szerepel, hogy a kárpótlást cinikusan olyan kötvényekkel fizették ki, amelyek lejárati ideje 30 év volt, s évente 1,5%-ot kamatoztak befagyasztott számlákon. Az államkincstárnak 50 Pintér István: A Horthy-rendszer II. világháború alatti antifasiszta meghurcoltjai és áldozatai. Múltunk 53. (2008: 1. sz.) 61-62. 61 Ablonczy Balázs: A visszatért Erdély 1940-1942. Bp. 2011. 60. 52 Uo. 61-63., és lásd még Ungváry K.: A Magyar honvédség i. m. 79. 63 Pintér L: A Horthy-rendszer i. m. 78. 54 Az eredeti, angol nyelvű szövegben nem szerepel az „illegális” szó. Vajon mi volt a lektorok szándéka ennek betoldásával? Talán, hogy a letartóztatás ténye elfogadhatóbb legyen? Emellett az angol változatban a „belehalt a kínzásba” [died from torture] kifejezés szerepel, nem pedig a „belehalt a vallatásba”. (204.) A mondat eredeti értelmét a lektori beavatkozás ez esetben is megváltoztatta. 65 Kállay Miklós: Magyarország miniszterelnöke voltam 1942—1944. I. Bp. 1991. 97.
