Századok – 2016
2016 / 6. szám - FIGYELŐ - Pastor, Peter: A történelmi mítoszok újragyártása
1572 PETER PASTOR hoztam volna, az ennél a törvényjavaslatnál szigorúbb lett volna.”38 Ezért nem kizárt, hogy a kormányzót az motiválta a Telekinek címzett levél megírására, hogy miniszterelnökét a zsidótörvények szigorításával kapcsolatban jobb belátásra bírja. Míg a két világháború közötti magyar-német kapcsolatokkal a szerzó' megfelelő' terjedelemben foglalkozik, addig ugyanez nem mondható el a magyarolasz kapcsolatokról.39 Még inkább érvényes ez a szovjet—magyar viszonyra, amely bemutatása szinte teljes egészében hiányzik, jóllehet Magyarország 1941. június 27-én megtámadta a Szovjetuniót és négy éven át háborút viselt ellene. Igaz, hogy a kommunista korszakban a szovjet-magyar kapcsolatokra vonatkozó tanulmányok csak szórványosan jelentek meg, de 1992 óta ezt az űrt betöltötték már a közzé tett elsó'dleges források, köztük az Orosz Föderáció Külügyminisztériuma által publikált szovjet dokumentumok vaskos kötetei, valamint az újonnan megjelent monográfiák és tanulmányok.40 A magyar—szovjet diplomáciai kapcsolatokról Cornelius mindössze anynyit jegyez meg, hogy „1939. szeptember 23-án Magyarország felújította a korábban, még az év februárjában szovjet részró'l megszakított kapcsolatot a Szovjetunióval és Kristóffy József lett a moszkvai követ.” (136.) Be kellett volna azonban legalább röviden mutatni a kapcsolatok felvételének, majd megszakításának históriáját is. A szovjet reakciót az idézte eló', hogy Magyarország csatlakozott az antikomintern paktumhoz, ami az országot a hitleri Németország szövetségesévé tette.41 Következésképpen nem helytálló a szerzó' azon állítása, mely miszerint Teleki semlegességi politikájának vége akkor következett be, amikor Magyarország 1940. november 20-án csatlakozott a háromhatalmi egyezményhez. (153—154.) Több mint problematikus, hogy a könyv, amely Magyarország második világháborús szerepvállalásával foglalkozik, az előzmények sorában nem tárgyalja részletesen Magyarország szövetségi rendszerének alakulását. Míg Szlovákia és 38 Lásd Teleki beszédét: Az 1935. évi április hó 27-ére hirdetett országgyűlés felsőházának naplója. 4. köt. Bp. 1939. 143. (http://www2.arcanum.hu/pdfview/pdfview.html7dirMittp%3A%2F%2Farchivportal.arcanum.hu%2Fpdf%2Fonap%2F&file=FN-1935_4.pdf&pg=152&zoom=f&l=s, letöltés 2012. dec. 26.), Karsai L.: Holokauszt i. m. 218. 39 Az olasz külpolitika szerepe a magyar revizionizmus történetében többé-kevésbé elkerüli Cornelius figyelmét, holott az erre vonatkozó olasz dokumentáció jórészt magyar nyelven is elérhető. Lásd Olasz diplomáciai dokumentumok Magyarországról. Szerk. Réti György. I. 1932-1936. Bp. 2003., II. 1936-1941. Bp. 2007. 40 Kolontári Attila: Magyar-szovjet diplomáciai, politikai kapcsolatok 1920-1941. Politikai történeti füzetek 31. Bp. 2009.; Seres Attila: Magyar—szovjet gazdasági kapcsolatok, 1920- 1941. Bp. 2010.; Jungerth Arnóthy Mihály, moszkvai napló. Szerk. Sipos Mihály - Szűcs László. Bp. 1989.; A moszkvai Magyar követség jelentései 1935-1941. Szerk. Peter Pastor. Bp. 1992.; és XJő: Magyar-szovjet diplomáciai kapcsolatok 1935-1941: meghiúsult újbóli közeledés. Századok 140. (2006) 199—218. Lásd továbbá a különböző dokumentumköteteket, amelyeket 1992 óta az Orosz Föderáció Külügyminisztériuma publikál. 41 A hivatalos dátum: 1938. február 24.
