Századok – 2016
2016 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tengely Adrienn: Az 1931. és 1942. évi egri egyházmegyei zsinatok
AZ 1931. ÉS 1942. ÉVI EGRI EGYHÁZMEGYEI ZSINATOK 159 let papsága pedig kérte, hogy a kötelezően előírt adventi és böjti templomi katekézist töröljék el, mert ezeken egyrészt kevesen jelennek meg, másrészt pedig az ifjúság az egyesületekben, a felnőttek pedig az AC hitoktatási előadásain „hitünk igazságairól a prédikáción kívül is oktatás nyernek”.178 Az 1931-es statútumokban délután 3 órára kijelölt litániákat többen szerették volna később tartani: ez már az első zsinat munkálatainál is felmerült,179 s most ismét kérték ezt a Polgári és a Rakamazi kerületből,180 de sikertelenül. Az Alsó-jászsági kerület egy nagyon gyakorlati jellegű problémát is felvetett: „Gyóntatószékben ugyanis gyakran halljuk a panaszt, hogy nagyon nehéz a szalonnától való megtartóztatás, amikor a család nehéz munkát végző tagja felmentés birtokában előttük fogyasztja azt el. Legtöbbször ők is csatlakoznak és megszegik a böjti parancsot. Azt javasolja tehát a került, hogy tekintettel arra a körülményre, hogy a magyar embernek főeledele a szalonna és kenyér, továbbá tekintettel arra, hogy a nehéz munkát végzők úgyis fel vannak mentve a böjt alól, a szalonna vétessék ki a böjti eledelek közül, amint az már sok környező külföldi országban úgy is van.”181 A vallási kultuszok változásairól is fontos információkat nyerhetünk a zsinati statútumok ezen pontjaiból. Például nyomon követhetjük Jézus Szent Szíve kultuszának terjedését:182 1931-ben még csak júniusban imádkozták vasárnaponként a Jézus Szíve litániát, illetve csak egyes helyeken tartották meg a hívek a Szent Szív tiszteletére az első pénteket. Ezzel szemben 1942-ben már mind felülről, mind alulról egyformán igyekeztek elősegíteni a kultusz népszerűségűnek növekedését: az érsek magát a zsinat időpontját is hangsúlyozottan Jézus Szíve ünnepének hetében jelölte ki és meghallgatásra talált a Nyíregyházi kerület azon javaslata is, hogy minden hónap első vasárnapján a Jézus Szíve litániát imádkozzék a Lorettói helyett.183 A szintén a Szent Szív tiszteletéhez kapcsolódó, a hívek vallási életében nagy szerepet játszó első péntek is kiemeltebb szerepet kapott ugyanezen kerület kérésére: a második zsinat elrendelte, hogy ilyenkor mindenhol legyen szentmise Oltáriszentség kitétellel, mivel „a hívek ünnepnek tekintik az első pénteket és fáj nekik, ha nem gyónhatnak és áldozhatnak ezen a szép napon”.184 Hasonlóképpen az 1942-es statútumokban a májusi és októberi Szűz Mária-ájtatosságok is már kötelező formában jelennek meg, 1931-ben ezeket még nem említették, bár nyilván már ismertek voltak.185 A VIII. fejezet a népmissziókkal foglalkozott, amelyek a 20. század első felében nagy népszerűségnek örvendtek.186 A 1349. kánon legalább tízévente elő178 EFL AN SA, Az esperesi kerületek javaslatai 1941 XVI. kér. 179 Az 1931. évi... i. m. 124. iso EFL AN SA, Az esperesi kerületek javaslatai 1941 XXIII., XXIV kér. 181 EFL AN SA, Az esperesi kerületek javaslatai 1941 XXI. kér. 182 Bálint Sándor. Ünnepi kalendárium. Neumann Kht., Bp., 2004.1. Jézus Szent Szíve ünnepe. 183 EFL AN SA, Az esperesi kerületek javaslatai 1941 XXV kér. 184 EFL AN SA, Az esperesi kerületek javaslatai 1941 XXV kér.; Az 1942. évi... 68. 185 Magyar Katolikus Lexikon. Főszerk. Diós István. Szent István Társulat, Bp., 1993-2013. Októberi rózsafüzér lexikon.katolikus.hu/O/októberi rózsafüzér.html (2013. 12. 01.); Magyar Katolikus Lexikon i. m. Májusi litánia lexikon.katolikus.hu/M/májusi litánia.html (2013. 12. 01.) 186 Romaisz Ferenc: A népmissiók kézikönyve. Püspöki Lyceumi Könyvnyomda, Pécs, 1899.; Hauser Imre: Missziós kézikönyv világi papok számára. Pécsegyházmegyei Papok Missziós Egyesülete, Pécs, 1934.
