Századok – 2016
2016 / 6. szám - KÖZLEMÉNYEK - Somogyvári Lajos: Iskolai hitoktatás 1957-ben
ISKOLAI HITOKTATÁS 1957-BEN 1559 Az alkalmazottak gyermekei (6 fő, 14,3%) szintén a helyi elitbe tartoztak, hiszen szüleik a Párthivatalban, a Járási vagy Községi Tanácson dolgoztak, beosztotti státuszban.87 Ide is bekerült egy 1957-ben már földművesként dolgozó szülő, aki 1945 előtt még kereskedő volt. Munkás kategóriába négy személyt soroltak (9,5%): egy állami útőrt, két Ktsz-ben dolgozó kisiparost, továbbá egy önálló villanyszerelőt, akinél ismeretlen okból - valószínűleg, mert a gyermeknek hátrányt jelentett volna édesapja foglalkozásának pontos meghatározása — nem tüntették fel a foglalkozást.88 A népszámlálási adatok által tükrözött foglalkozási szerkezet belső arányainak szinte teljesen megfeleltek a hittanra járók származási kategóriái, szignifikáns eltérés csak az agrár szektor esetében mutatkozott, de ez a különbség az 1945 előtti foglalkozást beszámító iskolai gyakorlat torzító hatásának tudható be. Az értelmiségi csoport esetében nem rendelkezünk népszámlálási adattal, így feltételezhető, hogy ebben az esetben is megvan ez a korreláció. Összefoglalva tehát megállapítható, hogy a vallásoktatásban résztvevő diákok társadalmi összetétele a helyi közösség tekintetében reprezentatívnak tekinthető. Emellett feltűnő, hogy a vezető pozíciót betöltő és elismert szülők jelentős hányada beíratta gyermekét hittanra — a pedagógusok kivételével. A plébániai jelentések alapján kijelenthető, hogy Tab és környéke vallásos vidék volt az ötvenes évek közepén. 1956-ban például a 404 beiratkozott általános iskolásból 349 jelentkezett hitoktatásra. Ebben az évben a középiskolában erre nem volt lehetőség. A lakosság vallás szerinti megoszlása 1956-ban és 1957-ben is ugyanolyan volt: 2827 katolikus mellett 370 reformátust, 748 evangélikust, 3 izraelitát és 28 „szektást” tartottak nyilván a községben.89 Az 1957—58-as tanévre való beiratkozáskor 277 általános iskolásból 225 jelentkezett hittanra a tabi járásban, a középiskolások esetében pedig 120 gimnazistából 36 szerepelt a plébánia nyilvántartásában. Az Erdélyből elszármazott tabi plébános, dr. Búzás Gerő tartotta a hitoktatást a tabi és zalai általános iskolában, míg Puskás Lajos káplán a gimnáziumban és a környező falvakban, a Somogy megyei oktatási osztály engedélyével.90 zó adatnál hasonló megfontolások játszhattak közre, mint itt. 87 Látszólag ellentmondás van abban, hogy az alkalmazottak gyerekeinek továbbtanulását hivatalosan nem támogatták. A származási kategorizálást szabályozó utasításokban azonban mindig hangsúlyozták a kivételeket, s az iskolaigazgatók mozgástere nagy volt. (Pl. ajánló leveleket küldhették az egyetemnek, főiskolának.) Az általános szabályok tehát anynyira „rugalmasak” voltak, hogy a járási pártbizottság, vagy az igazgató sok mindent megtehetett a fiataloknak az érdekében. 88 Hammer Károly szóbeli közlése. Tab, 2015. július 7. 89 UVPI Hitéleti jelentés az 1955. évről. 1956. február 13., Hitéleti jelentés az 1956. évről. 1957. február 12., Hitéleti jelentés az 1957. évről. 1958. január 30. Számos kisegyház működött és működik ma is Tab térségében (főként nazarénusok és szombatisták), a pejoratív „szektás” megjelölés rájuk utal. 90 UVPI 200-1957. Jelentés a hitoktatásról az egyházmegyei hatóságnak. 1957. szeptember 7.