Századok – 2016
2016 / 6. szám - KÖZLEMÉNYEK - Somogyvári Lajos: Iskolai hitoktatás 1957-ben
ISKOLAI HITOKTATÁS 1957-BEN 1557 A gimnázium teljes létszáma ebben a tanévben 136 fő volt a hivatalos beiratkozáson alapuló dokumentumok szerint.81 Közülük 42-en jelentkeztek hittanra, ami a teljes létszám 30,89%-a. A helyi plébánia által készített, fél évvel későbbi hitéleti jelentés már kisebb számokkal dolgozik.82 Eszerint 120 diákból 36 katolikus diák járt hittanra, ami szintén nagyjából 30%-os arányt jelent. Az iskolai és egyházhivatali iratok közti eltérésnek több oka is lehet: tanév közben kimaradhattak néhányan, vagy átjelentkezhettek más oktatási intézménybe, s a hittanórákra sem feltétlenül járt mindenki folyamatosan. (A képet tovább árnyalja, hogy a hittanórára nem járó tanulók sem maradtak ki feltétlenül a vallásoktatásból.) Ezek a szempontok arra figyelmeztetnek, hogy a jelentésekben előforduló, hittanra járó tanulók számáról szóló adatokat fenntartással kell kezelni. A Tabi Állami Általános Gimnáziumban hittanra jelentkezők motivációit, társadalmi hátterét a táblázat adatai alapján közelítem meg első körben, majd ezt követően a plébániai iratok és személyes visszaemlékezések segítségével igyekszem árnyalni a képet. Vallásoktatásra nagyjából egyenlő számban jelentkeztek lányok és fiúk 23, illetve 19 fő, ami megfelelt az iskolán belüli arányoknak. Többségük első (12 fő) vagy második osztályba járt (16 fő), a harmadik és negyedik osztály pedig 7-7 fővel képviseltette magát. A felsőbb évfolyamokra jellemző alacsonyabb részvétel egyik oka az lehetett, hogy a főiskolai és egyetemi felvételiknél nem számított jó pontnak a hittanóra látogatása a középiskolai ajánlás elkészítésekor. Ráadásul 17-18 éves korra már a hittanlátogatás egyik fő oka, a bérmálásra és konfirmációra való felkészülés is általában lezajlott, még a felkészülést viszonylag későn kezdők esetében is. Emellett a diákoknak több dolguk is volt az utolsó két évben, s erre a korosztályra már kisebb befolyása volt a kisebbeknél még meghatározó családi véleményeknek. Az iskolai hitoktatást automatikusan a római katolikus egyházhoz köti a közemlékezet, de a 42 jelentkezőből kettő evangélikus, egy pedig református hittanra jelentkezett - az ő hittanórájuk a kis létszám miatt nem az iskolában, hanem a gyülekezeti-istentiszteleti helyen történt. Vizsgálatom az ő vallásoktatásukra nem terjed ki. A származási kategóriák vizsgálata több érdekes következtetésre nyújt lehetőséget: a középiskolában nemcsak a továbbtanulás szempontjából számított fontosnak a társadalmi hovatartozás kérdése, hanem a fegyelmezési-jutalmazási ügyekben is nagy szerepet játszott. Az anyakönyvekben és beírási naplókban a nevek mellett feltüntetett kategóriák rendszere a hatalom szempontjából mutatta az iskolába járók társadalmi hátterét. Kiválasztott, pozitív irányban diszkriminált kategóriának számított a munkás (M) és a termelőszövetkezetekben dolgozó paraszt (Dp) gyermeke, míg az egyéb (E), az értelmiségi (E) és az alkalmazott (Alk) megjelölés inkább a negatív/továbbtanulás szempontjából nem támogatott jelentéstartományba tartozott. 81 TGI Irányi Károly: A gimnázium és szakközépiskola alapításának és működésének körülményei. Kézirat. 29. 82 UVPI Hitéleti jelentés az 1957. évről. 1958. január 30.
