Századok – 2016
2016 / 6. szám - KÖZLEMÉNYEK - Somogyvári Lajos: Iskolai hitoktatás 1957-ben
ISKOLAI HITOKTATÁS 1957-BEN 1553 határozottan szembe a vallásoktatással a politikai-világnézeti semlegességre hivatkozva, s mert az társadalmilag „kényelmetlen” lett volna számukra.67 Bertalan Péter több írásában is foglalkozott a hitélet, hitoktatás és egyházpolitika regionális kérdéseivel. Véleménye szerint az 1956-os forradalom „tehetetlenségi nyomatéka”, közgondolkodást befolyásoló hatása még sokáig érvényesült és az egyházak is igyekeztek ezt a légkört befolyásuk növelésére kihasználni. Az iskolai hitoktatás így vált első számú kérdéssé, hiszen ezek az adatok tényszerűen jelezték az egyházak lakosságra gyakorolt hatását.68 Az állami beavatkozás döntó' mértékben az ifjúság vallásos nevelésének kérdésére koncentrált, mivel azt remélte, hogy így idővel elérheti az egyházak befolyásának teljes visszaszorulását. Legalább ilyen fontos szempont volt, hogy legkönnyebben az iskolai hitoktatás formális világát tudta a pártállam ellenőrizni, mivel a hitélet többi megnyilvánulása (szertartások és az azokon való részvétel) a magánélet szférájába tartozott.69 A túlnyomórészt katolikus Somogy megyében számos módszerrel igyekezték csökkenteni 1956 után a hittanra jelentkezők számát: a szülők megfélemlítése, a pedagógusok megfegyelmezése éppúgy ide tartozott, mint az, hogy egyházi vezetőket kényszerítettek arra, hogy túl aktív papjaikkal szemben fegyelmi eljárást indítsanak. Gyakran előfordult az is, hogy az oktatásügyi szervek a falunapot, sportrendezvényeket és az úttörőünnepélyeket szándékosan a fontosabb egyházi szertartások (elsőáldozás, konfirmáció, bérmálás) időpontjára szervezték, hogy így is csökkentsék a résztvevők számát.70 Ezt a módszert alkalmazták a hittanórák időpontjainak meghatározásánál, sőt a beiratkozásnál is. Hittanra jelentkezés az 1957-58-as tanévben az országban és Somogy megyében A vonatkozó tanévben a hitoktatásra 1957. július 4-én, 14 órától 18 óráig és július 5-én 8 órától 13 óráig lehetett jelentkezni az általános iskolákban és gimnáziumokban.71 Az időpont kiválasztása tudatosnak tekinthető, hiszen a tradicionálisan vallásos falusi környezetben a mezőgazdasági munkák szempontjából nagyon zsúfolt periódusban remélhető volt, hogy az időhiány miatt nagyobb számban nem íratják majd be a gyerekeket. Jóború Magda miniszterhelyettes levélben fordult a pártbizottságokhoz a jelentkezés időpontja előtt négy héttel: „Fontos volna, hogy a 67 MNL SML XXXV. 1. c. 1957. 1. ő. e. Jelentés a megye közoktatási és nevelési munkájáról. MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései. Kaposvár, 1957. május 21. 68 Bertalan Péter. A Kádár-rendszer egyházpolitikája Somogy megyében a levéltári források tükrében (1957—1959). In: Somogy megye múltjából: levéltári évkönyv. 29. évf. 29. sz. Szerk. Bősze Sándor. Kaposvár 1998. 234-235. 69 Bertalan P.: Egyház i. m. 70. 70 Bertalan Péter: Hit és politika Somogybán. 1957—1968. In: Somogyi Kalendárium. Kaposvár 2002. 76-77. 71 TGI 36978/1957. Vallásoktatással kapcsolatos intézkedések. 1957. június 26.
