Századok – 2016
2016 / 6. szám - KÖZLEMÉNYEK - Somogyvári Lajos: Iskolai hitoktatás 1957-ben
1554 SOMOGYVÁRI LAJOS pártbizottságok, a pedagógus pártszervezetek, a párttag pedagógusok megfelelő' politikai agitációt végeznének: érjék el, hogy a kommunista szülők, volt MDP tag s más, párthoz közelálló szülők ne írassák be gyerekeiket hittanra.”72 Emellett figyelmeztetett a fentebb ismertetett utasítás betartására is. A géppel írt tisztázat mellett megőrzött kézzel írt piszkozatban egy áthúzott mondat tanúskodik a helyi szervek nyugtalanságáról: „Gyengébb megyei műv. osztályok a mellékelt utasításon kívül további intézkedéseket kérnek, mert félnek.”73 A pártirányítás hátsó szándékát az egyház igyekezett ellensúlyozni: a Veszprém egyházmegyei hatóság például, amelyhez Somogy is tartozott, köriratot adott ki a hittanbeíratásról, amelyben a híveket a törvényerejű rendelet által biztosított szabadság kihasználására biztatta — „éljetek vele”. Nyomatékosan felhívta a hívek figyelmét arra, hogy szóban és írásban is bejelenthetik gyermekeiket hittanra.74 Más egyházmegyékben is hasonló tartalmú iratokat olvastak fel a plébánosok a miséken. Egyebek mellett a jelentkezés lehetőségének törvényi garanciája és az egyházi aktivitás is közrejátszott abban, hogy az 1949-1989 közötti időszakot tekintve ebben a tanévben jelentkezett a legtöbb tanuló hitoktatásra. Az 1957—58-as tanév hittanbeiratási tapasztalatairól készült pártjelentés nem tartalmazott részletes számokkal ellátott mellékletet, miközben az előző, és az egy évvel későbbi tanévre vonatkozó összefoglalókban létezett ilyen kimutatás.75 Ez a tény mindenképpen elgondolkodtató. A tendenciákat természetesen így is ki lehet olvasni az anyagból, de a túl magas számokat még a szigorúan bizalmas iratban sem ismertették. Az általános iskolások körében ugyanis több mint 16 százalékkal magasabb volt a jelentkezők száma, mint az 1956—57-es tanév előtt (az arány 30,18%-ról 46,76%-ra nőtt). A középiskolásoknál ugyanez az arány 10,36% volt - ez esetben majdnem 10 százalékos növekedésről beszélhetünk. A jelentkezők többsége paraszti származású volt, de a munkásrétegek se maradtak el nagyon mögöttük, a nagyvárosokban pedig az alkalmazottak és az egyéb kategóriába tartozó gyerekek aránya ugrott meg.76 Sőt, még a párttagok, gazdasági és közigazgatási vezetők és pedagógusok közül is többen beíratták gyermekeiket hittanra. Az okok között első helyen az előkészítés hiányosságait említette az előterjesztés, mivel több helyen elmaradt a felvilágosító munka (például Somogy, Békés, Hajdú és Szabolcs megyékben, valamint egyes fővárosi kerületekben). Sok pedagógus úgy vélte ugyanis, hogy „[...] nem ajánlatos kivinni a kérdést a szülők közé.” A dokumentum összeállítói szerint az SZKP XX. kongresszusának „[...] ellenséges és revizionista 72 MNL OL XIX-I-2-n. 8. d. 1341/1957. Jóború Magda levele. 1957. június 3. 73 Uo. 74 Utolsó Vacsora Római Katolikus Plébánia Irattára, Tab (továbbiakban: UVPI) 5401-94/1957. Veszprém egyházmegyei hatóság körirata a hittanbeiratásról. Dátum nélkül. 76 MNL OL M-KS 288 — 33. 1958. 3. ó'. e. Tájékoztató jelentés az 1957/58 évi hittanbeiratások tapasztalatairól. MSZMP KB TKO. 1957. július 23. 76 A származási kategóriák középiskolai gyakorlatához lásd Somogyvári Lajos: Származási kategóriák és lemorzsolódás a középiskolában (1953—1962). Neveléstudomány 3. (2015: 3. sz.) 56-68.
