Századok – 2016
2016 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tengely Adrienn: Az 1931. és 1942. évi egri egyházmegyei zsinatok
158 TENGELY ADRIENN előírásai szerint ekkor már a papoknak a korábbi nagy átfogó hitbuzgalmi társulat helyett — amely valószínűleg egyébként sem volt túl életképes és talán sok helyen meg sem alakult — több hitbuzgalmi és társadalmi egyesületbe kellett tömörítenie híveit az AC szellemében. Hasonlóképpen a szegények és a katolikus sajtó támogatását is az AC megfelelő szakosztályainak bevonásával kellett megszervezniük. A papság társadalmi tevékenysége az 1930-as évek elejéhez képest többrétűvé vált: új elemként jelent meg az 1942-es statútumokban a technikai fejlődéssel köznapivá váló mozi, amelyet elvileg a papoknak kellett ellenőrizniük az AC fdmkritikája alapján — sőt, legjobbnak tartották volna, ha a filmvetítést teljes egészében átvennék az egyházközségek! —, és hasonlóképpen a papság feladatának jelölték ki a katolikus népkönyvtárak felállítását is, természetesen szigorúan ellenőrzött művekkel. Fokozott családvédelmi tevékenységet is előírtak a papság számára: ilyen ügyekben köteles volt a hívek hatósági ügyintézését segíteni, az árva gyermekek elhelyezését szemmel tartani — különös tekintettel arra, hogy katolikus gyermekek nehogy másvallású családhoz kerüljenek —, illetve főleg iparvidékeken óvodákat, csecsemő- és napközi otthonokat felállítani.171 A VII. és a IX. fejezet a misék és más szertartások rendjével foglalkozott, kitérve ezek szabályaira, időpontjára, tartalmára, külsőségeire és szertartáskönyveire. Figyelemreméltó, hogy az 1931-es statútumok elrendelték a népi vallásosság különféle formáinak, különösen a házi ájtatosságoknak az engedélyeztetését és szigorú papi felügyeletét, mivel „az adventisták, baptisták s más efféle szekták terjesztői ilyen összejövetelek alkalmával szokták megmételyezni a nép vallásos meggyőződését.”172 Már az első zsinat előtt felmerültek kívánságok a Rituale Agriense magyar szöveggel való kiegészítésére vonatkozóan,173 ez azonban nem a zsinat jogkörébe tartozott, így ezt nem a statútumokban módosították, hanem egy külön kiegészítő füzetet adtak ki a zsinat után.174 175 Hivatásából adódóan ez volt az a terület, amelyhez az alsópapság 1941- ben a legtöbb megjegyzést fűzte - szemben a hívek pasztorációjával kevésbé foglalkozó káptalannal, mely ezen a téren semmilyen kívánalommal vagy megjegyzéssel nem élt. Az esperesi kerületek kívánságainak visszatérő eleme a szertartások kettős — magyar és latin — nyelvhasználatából adódó nehézség: sok helyről kérték egyes szentmisén kívüli szertartások — búzaszentelés, keresztjárás, keresztelési avatás — magyar nyelvének engedélyezését és a felolvasandó Evangélium szövegének modern fordítását.176 Több kerületből kívánták továbbá a szentmisék idejének lerövidítését, elsősorban a „sok esetben nehezen érthető” szentlecke elhagyásával.176 A Közép-patai kerület javasolta egy olyan plébániai kézikönyv kiadását is, amelyben — a korszellemnek megfelelően — különböző alkalmakra hazafias imák is lennének,177 a Törökszentmiklósi kerü-171 Az 1942. évi... i. m. 71-72. 172 Az 1931. évi... i. m. 57. 173 Az 1931. évi... i. m. 124. 174 EFL Körlevelek 1931/VI./5784 175 EFL AN SA, Az esperesi kerületek javaslatai 1941 IV, XL, XVII., XX., XXV, XXVII. kér. 176 EFL AN SA, Az esperesi kerületek javaslatai 1941 XV, XVI., XVIII. kér. 177 EFL AN SA, Az esperesi kerületek javaslatai 1941 XVIII. kér.
