Századok – 2016
2016 / 6. szám - KÖZLEMÉNYEK - Hollósi Gábor: Az 1937. évi választójogi novella
AZ 1937. ÉVI VÁLASZTÓJOGI NOVELLA 1497 az ifjúság kérdése is, mint a korszak társadalmi problémáinak az egyik rendkívül fontos összetevője. A képviselők természetesen tisztában voltak vele, hogy különösen a diplomás ifjúság állásnélkülisége adott erős táptalajt a felsőfokú végzettséggel rendelkezők között a szélsőséges nézetek terjedésének.86 Az ajánlók aláírásának hitelesítése A novella az ajánlás érvényességének feltételeként előírta, hogy minden ajánló aláírása hitelesítve legyen.87 A képviselőház közjogi bizottsága ezt azzal indokolta, hogy ki kellett zárni, hogy az ajánló személye helyett valaki más élhessen a jogával.88 Mégis, az országgyűlési vita során rendkívül heves össztüzet nyitottak a tervezett új szabályra. Meizler Károly ismét a külföldi példákkal szembesítette a beterjesztőket, amikor leszögezte, hogy külföldön sehol sincs példa arra, hogy egyéni választókerületekben hitelesíttetni kellene az aláírásokat.89 A felmerült gyakorlati problémák közül az volt az egyik legfontosabb, hogy az ajánlások így pénzbe fognak kerülni. Ahhoz ugyanis, hogy az ajánlók a járásbírósághoz vagy a közjegyzőhöz elmenjenek, útiköltséget és napidíjat kell fizetni részükre. Szavazataik tehát pénzen szerzett, „fertőzött” szavazatok lesznek — foglalta össze tömören Csoór Lajos.90 A vita azonban leginkább a hitelesítők köre, illetve e személyek „hozzáférhetősége” körül folyt, azzal a rendelkezéssel kapcsolatban, amely szerint a hitelesítésre közjegyző, járásbíróság, községi elöljáróság (városokban polgármester), 86 Rakovszky Tibor az ifjúság problémájának megoldásában meglehetó'sen radikális nézetet vallott: „Tessék összeszedni ezt a 2-3000 diplomást, tessék azt mondani a fiatalságnak: ki fogsz menni oda a falura, dolgozni fogsz, te szeded össze a tojást és összeszedsz mindent, hogy ne menjen be Sopronba az a bátyus asszony a faluból, hanem maradjon odahaza a gyerekeivel: menjen oda ez az egypár intelligens fiatalember és csináljon ott valamit. Ezer és ezer lehetó'ség van. Nem kell itt az országban mindenkinek íróasztal. [...] Akinek egy darab föld van a lába alatt és egy piroscserepes ház a feje fölött, abból sem kommunista, sem más szélsó'séges elem nem lesz, az hazamegy dolgozni, ellátja és eltartja családját, az nem fog az utcán szaladgálni, sem piros, sem zöld, sem hupikék, sem egyéb nem tudom, milyen színű ingekben.” - Rakovszky, 189/492. Kertész Miklós pedig a szellemi munkanélküliséget úgy „csapolta” volna le, hogy a köztisztviselők és a nyomdai munkások napi hatórás munkaidejéhez hasonlóan a „súlyosan kizsákmányolt” szellemi munkásság munkaidejét heti 40 órára szorította volna le. Kertész, 190/530. 87 1937. évi VIII. te. l.§ (2). Az ajánlási íveket már korábban is hitelesíteni kellett, ezt a rendelkezést az ajánlók aláírásainak hitelesítésével nem szabad összetéveszteni. Vö. 1925. évi XXVI. te. 62. § (7). 88 A képviseló'ház közjogi bizottságának jelentése „az országgyűlési képviselőjelölés újabb szabályozásáról” szóló 353. számú törvényjavaslat tárgyában. In: Az 1935. évi április hó 27- ére összehívott országgyűlés képviselőházának irományai. Bp. 1937. VII. 173—177. A továbbiakban: Jelentés, 376/174, ahol 376 az iromány számát, 174 pedig az oldalszámot jelenti. 89 Meizler, 186/420. 90 Csoór, 192/582.
