Századok – 2016
2016 / 6. szám - KÖZLEMÉNYEK - Hollósi Gábor: Az 1937. évi választójogi novella
1492 HOLLÓSI GÁBOR Ennek az volt az oka, hogy a több képviselőt választó kerületekben a választók pártlajstromokra szavaztak, így egyben pótképviselöket is választottak.* 56 Az ilyen kerületekben tehát nem kerülhetett sor időközi választásra.56 Igaz ugyan, hogy a több képviselőt választó, titkos szavazással voksoló kerületekben a visszaélések legalább annyira el voltak harapódzva. Darányi miniszterelnök azonban ígéretet tett arra, hogy a titkos választójog alapján fogják megtartani a legközelebbi általános választásokat.57 A novellát tehát maga is csak átmeneti megoldásnak és néhány idó'közi választásra szánta, addig, amíg sor nem kerül a választójog általános reformjára. Az ellenzék csalódottságát — többek között - Buchinger Manó így fogalmazta meg: „A választójog titkossága, az alapos reform helyett kaptuk ezt a toldozgatás-foldozgatást”, amely „ha gyümölcse is ennek a választójogi konferenciának, akkor is bizony fanyar, csenevész, egészen éretlen és élvezhetetlen gyümölcs”.58 59 Meizler Károly is felvetett egy megfontolásra érdemes problémát: „esetleg ez a kormány nem lesz már a helyén, amikor azt a törvényjavaslatot tárgyalná a képviseló'ház, amely törvényjavaslat általában a választójogi problémát oldaná meg. Ha ez így van, akkor az a helyzet állhat elő, hogy nekünk lesz egy tíz évre szólóan megváltoztatott új ajánlási rendszerünk az egy képviselőt választó kerületekben, de ugyanakkor nem lesz meg ez az új ajánlási rendszer a nagy kerületekben, hanem a lajstromos kerületekben továbbra is megmarad a jelenlegi ajánlási rendszer, amelynek tarthatatlanságáról mindenki, az egész Ház egyértelműen meg van győződve.”69 Rassay Károly pedig azt emelte ki, hogy mivel a kormányzónak joga van a Ház feloszlatásához, és esetleg ezzel a jogával élne is, akkor egy felemás ajánlási rendszer szerint tartanák meg az új választásokat.60 Habár a képviselők a Darányi-kormány közelgő távozásában nem tévedtek, alaptalannak bizonyultak a „mi lesz, ha” felvetések. A kormány valóban 65 Uo. 12. § (7). 56 Indoklás „az országgyűlési képviselőjelölés újabb szabályozásáról” szóló törvényjavaslathoz. Melléklet a 190. számú irományhoz, 254. In: Az 1935. évi április hó 27-ére összehívott országgyűlés felsőházának irományai. Bp. 1937. IV. 253—256. A továbbiakban: Indoklás, 190/254, ahol 190 az iromány számát, 254 pedig az oldalszámot jelenti.) Meizler Károly említi azt az extrém esetet, amikor lemondott Pécs országgyűlési képviselője, és mivel a pótképviselő szintén lemondott, a második számú pótképviselő pedig meghalt, Pécsnek nem volt képviselője. Meizler, 192/579. 57 „Minden kilátásunk megvan arra, hogy a legközelebbi választás titkos választójog alapján fog megtörténni” — mondta a novella vitáján Darányi. Darányi, 184/352. 58 Buchinger, 185/371. „Hogy e javaslat letárgyalása után a kormány eltekintsen az általános választójogi reformtól szerény nézetem szerint az adott helyzetben politikai képtelenség.” — Árvátfalvi, 188/475. 59 Meizler, 192/579. Meizler nem értette, hogy ha a kormányzat a közeljövőben általános alkotmányjogi javaslatokkal áll elő, akkor egyáltalán miért volt szükséges ezt a törvényjavaslatot benyújtani, hiszen pár hónap alatt az időközi választások száma a 3—4—5-öt úgysem fogja meghaladni. Uő, 186/422. 60 Rassay, 188/480. A Ház feloszlatásának lehetőségére utalt Cseh-Szombathy László is. Cseh-Szombathy, 188/468.
