Századok – 2016
2016 / 6. szám - KÖZLEMÉNYEK - Hollósi Gábor: Az 1937. évi választójogi novella
AZ 1937. ÉVI VÁLASZTÓJOGI NOVELLA 1487 Az 1938. évi választójogi törvény a két világháború között utoljára reformálta meg Magyarország választási rendszerét.25 Ahol korábban listás volt a rendszer, ott továbbra is az maradt, ekkortól azonban már a vármegyék területei is — a megyehatároknak megfelelően — egy-egy listás kerületet alkottak.26 A listás rendszer tehát országossá vált, ám ez nem jelentette egyúttal az egyéni választókerületek felszámolását, mivel a törvény szerint minden vármegye területén egyéni kerületeket is kellett szervezni.27 így az ország nagy részén párhuzamos rendszer alakult ki, s csupán a több képviselőt választó törvényhatósági jogú városokban választottak továbbra is kizárólag listán. Ezzel egy időben megváltoztak a jelöltajánlás szabályai is — más kérdés, hogy ezt a választási rendszer módosításával már kevésbé lehet szorosan öszszefüggőnek tekinteni.28 Az új ajánlási szabályok többek között aszerint is különböztek, hogy a jelölt országos vagy nem országos párt színeiben kívánt-e fellépni.29 Ha valaki egyéni választókerületben akart indulni, annak ötszáz aláírást kellett összegyűjtenie, kivéve, ha országos pártnak volt a hivatalos jelöltje, mert akkor elég volt 150-et is. Listás kerületben ezerötszáz választó aláírásával lehetett a pártlistát elindítani, országos párt esetében azonban elég volt jelöltenként 150, de összesen legfeljebb 750 választó ajánlása is.30 Bevezettek egy új, területi szabályt is: az aláírásoknak legfeljebb egynegyed részéig lehetett elfogadni ugyanazon község ajánlóinak aláírását.31 Az 1938. évi törvény a választójogi novellából átvette az ajánlók korosztály szerinti megosztására és az aláírások hitelesítésére vonatkozó rendelkezést, elvetette azonban, hogy az ajánlókat egyúttal leszavazottnak tekintsék.32 Megtartotta viszont a biztosíték intézményét: az egyéni választókerületben változatlanul hagyta az összeget, a listás kerületekben azonban - a betölthető képviselői helyek számától függően 25 1938. évi XIX. törvénycikk az országgyűlési képviselők választásáról, (http://www.1000ev.hu/ index.php?a=3¶m=8074, letöltés 2016. aug. 5.) 26 Uo. 3. §. 27 Uo. 2. §. 28 Korábban ugyanis a választási rendszer megváltoztatásánál minden alkalommal meg kellett változtatni az ajánlási rendszert is. Amikor például bevezették a listás szavazás intézményét, természetszerűleg rendelkezni kellett a listás ajánlásról, az országos lista bevezetésekor pedig az országos lista ajánlásáról stb. 1938-ban azonban csak kiterjesztették a listás szavazást, de alapjában véve megmaradt az egyéni- és listás kerületek vegyes rendszere. Az ajánlás szabályain tehát önmagában a választási rendszer reformja miatt nem feltétlenül kellett volna változtatni. 29 Országos párt csak olyan párt lehetett, amelynek legalább négy országgyűlési képviselője volt és legalább húszezer választójogosult taggal rendelkezett. Lásd 1938. évi XIX. törvénycikk az országgyűlési képviselők választásáról i. m. 82. §. 30 Uo. 80. § (2), (3). 31 Uo. 80. § (5). Hasonló „területi” szabályt alkalmazott Gömbös Gyula választójogi tervezete is, amely szerint minden községből annyi ajánlót kellett hozni, hogy azok száma az ott választójoggal rendelkezők 3%-át tegyék ki. Hivatkozza: Rassay, 188/481. 32 Lásd a törvény 80. § (4) bekezdését és a 81. §-át.
