Századok – 2016
2016 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tengely Adrienn: Az 1931. és 1942. évi egri egyházmegyei zsinatok
150 TENGELY ADRIENN letet nem külsőségekkel, de lélekmentő munkával, a nép szeretetét a szeretet műveivel biztosítsák maguknak.”111 így a papság lelki és hitéleti kötelességeit mindkét zsinati törvénykönyv erőteljesen hangsúlyozta: az egyházi törvénykönyvben is megszabott napi zsolozsmát, elmélkedést, lelkiismeretvizsgálatot, szentséglátogatást és rózsafüzérimát.112 Sőt, egyes esetekben — amennyiben az egyházi törvénykönyv erre helyi szinten lehetőséget nyújtott — a kötelességeket még szigorították is: például a 126. kánonban előírt legalább háromévenkénti zárt lelkigyakorlatot113 a statútumok évente szinte kötelező jelleggel ajánlották, csakúgy, mint annak negyed- vagy félévenkénti rekollekcióval — lelki elmélyülést szolgáló összejövetelekkel — való megerősítését. Az 1931-es statútumok a cölibátus törvénye kapcsán elsősorban a házvezetőnők jellemzőit írták elő pontosan — hívő katolikusnak és 40 évesnél idősebbnek kellett lennie —, de az alkalmazottakkal való bánásmódot és a pappal egy háztartásban élő rokonok viselkedését is megszabták. A papi ruházkodást — amelyet a törvénykönyv a püspöki előírásokra és a helyi szokásokra bíz114 * — a statútumok szintén nagyon szigorúan szabályozták: a reverenda viselése kötelező volt, ellenben a nyitott mellény, rövid kabát, világos ruha időjárástól függetlenül szigorúan tilosnak számított, a nagyon kopott, piszkos ruha pedig még otthon sem volt megengedett. A papság viselkedését is mindenben szigorú katolikus szellemiségnek kellett áthatnia: például nem barátkozhattak másvallásúakkal, vallásukat elhanyagoló katolikusokkal és érvénytelen házasságban élőkkel, s a törvénykönyvben megszabott, erkölcstelennek tartott szórakozások — például zajos mulatságok, szerencsejátékok, vadászat116 — mellett az ekkoriban divatossá váló közös fürdőktől is tartózkodniuk kellett. Csupán az egyházi vagy nemzeti ünnepeken tartott előadások és a katolikus egyesületek által szervezett bálok rövid meglátogatását engedélyezték. A papság tudományos továbbképzésének az egyházi törvénykönyvben megszabott módját — az újmisések ismétlővizsgáit, a zsinati vizsgákat és a koronatételeket116 — a statútumok is hangsúlyozták és részletesen szabályozták. A papságot érintő korabeli katolikus közéleti témák is megjelennek az 1931-es statútumokban: például a katolikus sajtó oly fontosnak tartott támogatása érdekében a papoknak csak megfelelő szellemiségű kiadványokat volt szabad vásárolniuk és kötelesek voltak híveiket is ilyen irányban befolyásolni. Azonban a papság a korban szintén gyakorinak számító politikai szerepvállalása meglehetősen ellentmondásosan jelenik meg, ugyanis a statútumok nemcsak a gyakorlatban semmi segítséget nem nyújtó, túlzottan általános előírásokat tartalmaztak, hanem zavaros, egymásnak ellentmondó szabályozást is. Vagyis gyakorlatilag mindenkinek saját belátására bízták viselkedését: például a pap ne vegyüljön semmi esetre sem politikai mozgalmakba, nehogy ellentétes néze111 Az 1931. évi... i. m. 3. 112 Sipos Kath. egyházjog i. m. 34., 36.; Sipos Az uj egyházi törvénykönyv i. m. 30-31. 113 Sipos IAz uj egyházi törvénykönyv i. m. 30.; Sipos Kath. egyházjog i. m. 34. 114 Sipos /.: Kath. egyházjog i. m. 36.; Sipos : Az uj egyházi törvénykönyv i. m. 31. 116 Sipos /.: Kath. egyházjog i. m. 36. 116 Sipos IKath. egyházjog i. m. 34., 83-84.
