Századok – 2016

2016 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tengely Adrienn: Az 1931. és 1942. évi egri egyházmegyei zsinatok

AZ 1931. ÉS 1942. ÉVI EGRI EGYHÁZMEGYEI ZSINATOK 151 tű híveit ezzel elidegenítse magától - azonban mégsem lehet a negatív mozgal­makkal szemben közönyös és ezért „eszélyesen” arra kell törekednie, hogy a káros tanok terjedésének kellő felvilágosítással szabjon gátat, illetve az „igaz ügy” védelmében határozottan kell eljárnia, de nem ragadtathatja el magát.117 Tíz évvel később az egyházmegye papsága az 1931-es statútumokat át­vizsgálva az első fejezetben csak néhány kisebb módosítást javasolt. A káptalan kérte a zsinati vizsgák érdemjegyeinek megváltoztatását és a gyakorlati élet kí­vánalmainak megfelelően utazáskor a reverenda helyett zárt fekete világi ruha viselésének engedélyezését, amelyek be is kerültek az új törvénykönyvbe.118 A Felső-jászsági és a Rakamazi esperesi kerület papsága az üdülési szabadság idő­tartamának növelését és a helyettesítés leegyszerűsítését kérte, de a központ nem sok megértésétől kísérve: kérésükön ceruzával az alábbi megjegyzés olvas­ható: „nincs nagyobb gondjuk?”.119 Ennek ellenére az 1942-es statútumokba mégis bekerült, hogy évente minden pap jogosult nyári szabadságra, bár ennek idejét nem szabályozták.120 Több helyről felmerül annak javaslata — konkrét vitás esetek következtében —, hogy az eddigi tág szabályozás helyett a papok alkalmazottaik fizetéséről pontos dokumentációt, esetleg az alkalmazott által is aláírt és az esperes által ellenőrzött nyilvántartási könyvet vezessenek.121 Ezen kérés szintén helyet kapott az új statútumokban.122 Összességében a papság általános kötelességeit illetően az 1942-es statú­tumokban nem sok változás történt. Szembetűnő azonban, hogy a pap háztar­tását illetően — minden bizonnyal egyes pletykákra okot adó esetek rossz ta­pasztalataiból kiindulva — aprólékosabb szabályozást léptettek életbe, előír­ták, hogy nemcsak a házvezetőnő, hanem a pap minden alkalmazottja katoli­kus legyen és velük túl bizalmas kapcsolatot ne tartson fel: például nem ültet­hette őket asztalához, illetve kocsin maga mellé.123 Hasonlóképpen minden va­lószínűség szerint konkrét tapasztalatok indították arra a statútumok megal­kotóit, hogy törvénybe iktassák: a papok egymást — különösen világi szemé­lyek előtt — ne bírálgassák és egymás hírnevét védelmezzék, valamint belső egyházi ügyekről világiak előtt ne beszéljenek. Szintén minden bizonnyal a papság testvéri összetartását erősítendő jelent meg új szabályként, hogy az es­peresek évente, a többi pap pedig kétévente köteles megjelenni az érsek előtt.124 Az első zsinat óta eltelt tíz év társadalmi-közéleti változásainak nyomai is fellelhetőek az 1942-es statútumokban. Például megjelenik a papság jelentős szerepvállalása a cserkészetben:125 a 18. § engedélyezi a pap-cserkésztiszteknek 117 Az 1931. évi... i. m. 3-8. U8 AN SA, A káptalani bizottság javaslatai 1941; EFL AN SA, „Az 1941. szeptember 6-án tartott egri főkáptalani tanácskozmányból”; Az 1942. évi... i. m. 6-7. 119 EFL AN SA, Az esperesi kerületek javaslatai 1941 XX., XXIV kér. 120 Az 1942. évi... i. m. 8. 121 EFL AN SA, A káptalani bizottság javaslatai 1941; EFL AN SA, „Az 1941. szeptember 6-án tartott egri főkáptalani tanácskozmányból”; EFL AN SA, Az esperesi kerületek javaslatai 1941 X. kér. 122 Az 1942. évi... i. m. 5-6., 7. 123 Az 1942. évi... i. m. 5-6. 124 Az 1942. évi... i. m. 8-9. 125 Mészáros István: A katolikus iskola ezeréves története Magyarországon. Szent István Tár­sulat, Bp., 2000. 235-236.

Next

/
Thumbnails
Contents