Századok – 2016
2016 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tengely Adrienn: Az 1931. és 1942. évi egri egyházmegyei zsinatok
149 Mindkét zsinat statútumai kiterjedtek az egyházmegye életének minden területére. Az 1931-es határozatok meglehetősen logikátlan tematikát alkalmaztak, lazán követve a CIC tartalmi felépítését. Ezzel szemben 1942-ben ezt már kiküszöbölték és három nagy egységbe csoportosították a fő témákat — személyek, hitélet, adminisztráció —, amelyeken belül az 1931-es statútumokhoz hasonló fejezetekbe rendezték az egyes kisebb egységeket.105 Az első zsinat előtt felmerült a kérdés, hogy a statútumokat milyen nyelven szerkesszék meg, de a könnyebb használhatóság kedvéért végül a latin helyett a magyar mellett döntöttek,106 és így tettek 1942-ben is. A statútumok jól tükrözték az egyházmegye helyi sajátos viszonyait is. Megjelent az egyházmegye keleti felében nagy számban élő görög katolikusokkal való ellentmondásos viszony, amely már az 1734-es zsinaton is sok kérdést vetett fel,107 de találunk utalásokat a Tisza vidékén többségben élő reformátusokra is, főképp a vegyes házasságok kapcsán, s felbukkan az egyházmegye alföldi vidékein jellemző tanyavilág pasztorációjának problémája is. Hasonlóképpen a kor jellemző egyházi viszonyai is kitűnnek mindkét törvénykönyvből. Például az első statútumokban még épp csak megemlítik az Actio Catholicát — annak ellenére, hogy Szmrecsányi érsek záróbeszédében már ennek jelentőségét fejtegette108 — feltehetően azért, mert 1931-ben már sokat beszéltek a megszerveződő mozgalomról, de még nem lehetett tudni, pontosan mit is fog csinálni és hogyan, így a szabályokba sem lehetett beépíteni, míg tíz évvel később már szinte minden ügy kapcsán felbukkan. Hasonlóképpen a korban óriási népszerűségnek örvendő katolikus egyesületekkel is lépten-nyomon találkozhatunk, csakúgy, mint a szintén rendkívül nagy jelentőségűnek tartott katolikus sajtó ügyével. Megjelenik a szekták terjedésének problémája is, ami ekkoriban a katolikus egyház egyik nagy kihívásának számított.109 Mindkét zsinaton az egyetemes egyházi törvénykönyv tematikájához igazodva elsőként a papság általános jogait és kötelességeit szabták meg (I. fejezet).110 Ezt azért is mindennél előbbre valónak tartották, mert az 1920-30-as évek viszonyait — amelyet ma a katolikus vallásosság reneszánszaként szokás jellemezni — így értékelték: „A mostani időben, amikor a vallásosság, jó erkölcs és buzgó áhítat helyébe részint közönyösség, részint divatos bűnök léptek, (...) ez időben, amikor az Egyház s hitelvei, a haza és törvényei ellen egyesek és egész szervezetek részéről tervszerű, állandó izgatás folyik: szükség van arra, hogy a nép pásztorai feladatuk magaslatára emelkedve, mindenek mindenévé váljanak, kiknek szava és élete másoknak vonzó például szolgáljon, kik a tiszteAZ 1931. ÉS 1942. ÉVI EGRI EGYHÁZMEGYEI ZSINATOK 105 A zsinati törvényalkotást foglalkoztató témák vizsgálatánál — mivel az 1931-es és az 1942-es statútumok szerkezeti felépítése eltér egymástól — az látszott a legcélravezetőbbnek, ha az első statútumok tematikáját követjük, kiegészítve az 1942-es módosításokkal, illetve az alsópapság, a káptalan és egyes esetekben az érsek véleményével. 106 Egri Egyházmegyei Közlöny 63. (1931) 33-34. 107 Mihalik V. B.: Mérföldkövek i. m. 108 Az 1931. évi... i. m. 127-129. 109 Fazekas Csaba: Kisegyházak és szektakérdés a Horthy-korszakban. TEDISZ - SzPA, Bp. 1996. http://mek.niif.hU/01100/01169/01169.htm#3.2, 2013. 12. 01., 2.2.1. és 3.2.1. fejezet. 110 Az 1931. évi... i. m. 3-8.; Az 1942. évi... i. m. 3-11.
