Századok – 2016
2016 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Törő László Dávid: "Több szellemtörténetet a jogtörténetbe!" Eckhart Ferenc törekvései a jog- és alkotmánytörténet modernizálására (1931-1941)
,TÖBB SZELLEMTÖRTÉNETET A JOGTÖRTÉNETBE!’ 1439 A könyv szerint Szent István koronája a magyar királyi hatalom (egy meghatározott személyt fedő államhatalom) jelképe, amint ebben az időben, Európában az uralkodói hatalom jelképe mindenhol a korona volt. Az Intelmek szerzőjének gondolatköre általános egyházi műveltségből eredt: a földi koronát ellentétbe állította a magasabb rendű, el nem múló koronával, így kapcsolva össze a szentség és a királyság jelképeit. Itt Eckhart rögtön vitába szállt Bartoniekkel, aki az Intelmekben szereplő szimbolikus koronát már a magyar állam személyek feletti jelképeként értelmezte.144 A korona a királyi uralom jelképe a 13. századi, Magyarországra küldött pápai oklevelekben,145 de ugyanígy az angol, francia, német és a cseh alkotmányfejlődésben is. A király személyétől, jogainak összességétől elváló korona eszméje azért sem volt elképzelhető ebben a korban, mert a királyi birtokok (a korona részei) elidegeníthetetlenek voltak. Az 12—13. században a koronára vonatkozó szöveghelyek állandóan felbukkantak a magyar, elvétve a cseh királyi kancelláriákban. Eckhart a magyarázatnál támaszkodott a korábbi kutatási eredményeire. „Ezt két tényezőnek tulajdoníthatjuk. Az egyik az a különösen nagy egyházi hatás, amely alatt a magyar középkori műveltség állott, s amelynek ismeretére csak újabban kezdünk ráeszmélni. [...] A másik tényező [...] a magyar államszervezetnek a többiektől eltérő jellege, nem pedig a magyarságnak valamilyen feltételezett ’közjogias gondolkozása.’ Erről különben sem szerezhetnének tudomást, hiszen a királyi kancellária termékeiben ez időben nem általános jogi meggyőződés, hanem a királyi udvar felfogása nyilvánul meg.”146 A korona szó gyakori előfordulását ezen kívül a királyi kancelláriák és a hiteleshelyek okleveles gyakorlatának tudta be, amelyek gyakran rutinszerűen, meghatározott formulákat alkalmaztak. A korona az Árpádok idején tehát nem szerepelt egyedül, csak a királlyal együtt, hatalom és jelkép nem váltak el egymástól.147 A magyar államszervezetben az Anjoukorban nem következett be nagyobb változás, a hatalmat kizárólagosan a király gyakorolta. Rendi elemek még nem érvényesültek sem a törvényhozásban, sem a trón betöltésénél. Az államot befelé egyedül a király személye tartotta össze. Mérföldkő a Szentkorona-eszme Eckhart által írt történetében Nagy Lajos 1381. évi szerződése a velencei köztársasággal. Az egyezségben a korona kifelé az addigi gyakorlattól eltérően a király személye felett álló hatalom, az állam szimbóluma volt.148 Belső viszonyokban is hamarosan változás állt be: a 14. század végén, Zsigmond nagyurak által történt megválasztásával ismétlések fordulnak elő a munkában, de inkább vállaltam ezt, mint hogy a fejlődés menetének bemutatásában hiányok mutatkozzanak.” Eckhart F.: A szentkorona-eszme i. m. 3-4. 144 „Nem valami kezdetleges állameszméről van e kis könyvecskében szó, hanem általános gondolatról, az egyház szolgálatában álló keresztény király méltóságáról [...].” Uo. 14 145 Uo. 17-18. 146 Eckhart F.: A szentkorona-eszme i. m. 33—34. 147 Egyedül a vagyonjogi vonatkozásban van változás: a 13. században a király személyétől elvont korona-fogalomhoz az elidegeníthetetlen királyi javak tartoztak. Uo. 51. 148 Uo. 64-66.
